Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

48 mert továbbá nem volt helye annak, hogy a végrehajtást meg sem itélt kamatok erejéig is rendeljék el és foganatosítsák, mert végül felperes alperes ellenében nyolcz perujító keresetet tett folyamatba a tőle még visszatartott 10,010 K iránt, a mely összegből alperesnek a szóban forgó végrehajtás útján behajtani óhajtott követelése teljes fedezetet nyerhet. A felperes panaszai nem állhatnak meg; mert a végrehajtást elrendelő végzés helyességének a megbirálása nem tartozván a végrehajtás megszüntetése iránt indított per keretébe, a végrehajtás nem szüntethető meg abból az okból, hogy a végrehajtást elrendelő végzést a per bírósága esetleg jogszabály megsértésével hozta meg. Ha tehát felperes az elsőbiróságnak 1906 november 13-án Sp. VI. 1898. 916/12. sz. alatt kielégítési végrehajtást elrendelő végzésével jogaiban sérelmet vélt szenvedni, úgy ez ellen a végzés ellen törvényes határidőben felfolyamodással kellett volna élnie. Ezt az elmaradt felfolyamodást a végrehajtás foganatosítása után indított, egészen más jogalapon nyugvó és czélzatú végrehajtást megszüntető keresettel utóbb már nem lehet pótolni. A mi pedig az alperes ellen indított perujító kereseteket illeti, ezekről a felebbezési bíróság a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásként megállapította, hogy ezek a perek még folyamatban vannak, azokból felperesnek alperes ellenében végrehajtható követelése még nem származott. Ebből a tényállásból pedig jogszabály megsértése nélkül vonhatta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy ama perek alapján az alperessel szemben ennek végrehajtási jogát megszüntető beszámítás ez idő szerint nem foghat helyet. Eljárási és anyagi jogszabály megsértését látja a felperes a felebbezési bíróság ítéletének abban az indító okában is, hogy a felebbezési bíróság nem látta az alperes követelését teljesen kielégítettnek annak következtében, hogy a budapesti kir. ítélőtáblának 4046/1904. és a m. kir. Guriának 1935/1905. sz. a. hozott ítéletei alperes javára 4005 frt 90 krnak = 8011 K 80 fillérnek beszámítását engedték meg, ez a nagyobb összeg pedig azt a kisebb összeget is magában foglalja, a melynek erejéig alperes felperes ellen kielégítési végrehajtást foganatosított, a melynek tehát e szerint semmiféle jogalapja nem volt. Felperesnek ez a panasza sem állhat meg;