Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

132 E megállapítás tehát okiratok alapján történt és tulajdonképen az okiratok tartalmának csak idézését foglalja magában és ez a felperesek által keresetükhöz becsatolt zálogolási jegyzőkönyv tartalmával meg is egyezvén, e megállapítással a felebbezési bíróság jogszabályt nem sérthetett. A felebbezési bíróság további Ítéleti indokolása szerint, mint nem vitás tényt állapította meg, hogy a végrehajtott összegeket Oy. József vette fel, és hogy a «M. S. könyv- és hirlapnyomda Gy. Józsefe és az 1'/. alatt csatolt meghatalmazványban említett «M. S.» czímű nyomda egy és ugyanaz. A S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési bíróság tényállása az irányadó; a felebbezési bíróság e ténymegállapítást indokolta és felpereseket a S. E. 197. §-ában előírt módon és bizonyítékok által nem mutatták ki, hogy a ténymegállapítás valamely jogszabály megsértésével eszközöltetett; következőleg az e tekintetben felhozott panaszuk is alaptalan. Ezek szerint tehát az alperesek által vezetett végrehajtás alapját képező követelések a «M. S. könyv- és hirlapnyomda Gy. József» czímű vállalat terhei, és a követeléseket a felebbezési bíróság ítéleti indokolása szerint az alakilag és tartalmilag nem vitás A) alatti zálogolási jegyzőkönyv értelmében, e vállalatnak nyomda felszerelései vétettek bírói zár alá és az alsóbirósági ítéletek ügyállása szerint, felperesek e nyomdafelszereléseket kérik a birói zár alól feloldani. A per adatai szerint nem vitás a peres felek között, hogy felperesek a végrehajtást szenvedő vállalat, illetőleg társaságnak beltagjai és hogy a társaság üzletét megkezdette ugyan, azonban nincs adat arra, hogy a társaság a czégjegyzékbe bevezetve volna. Mindezekből pedig a K. T. 87. §-a értelmében jogszerűen az következik, hogy a társasági viszony joghatálya harmadik személyek irányában az üzlet tényleges megkezdésével kezdetét vévén, ettől kezdve jogokat szerezhet és az elvállalt kötelezettségekért felelős még abban az esetben is, ha üzletét állandóan, szószerint ugyanegy szövegű elnevezés alatt nem is folytaja, mint ezt a fennebbiek szerint a végrehajtást szenvedő is tette ; és a K. T. 95. §-ának ama rendelkezéséből, hogy az egyes társasági tagok magánhitelezői a társasági vagyonhoz tartozó dolgokat stb. sem biztosítás, sem kielégítés végett igénybe nem vehetik, jogszerűen következik az is, hogy a társaság egyes tagjai igényper