Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

110 rések által megvett ingatlanra bekebelezett házassági óvadék a felperesekkel létrejött megállapodás folytán az újonnan megvett ingatlanokra fog bekebleztetni; azonban a felebbezési bíróság a tanuk kihallgatását nem rendelte el abból az okból, mert ha N. Istvánnak ily értelmű kijelentése megtörtént volna is, ez egymagában véve nem bizonyítaná azt, hogy ily megállapodás közte és a felperesek között valóban létre is jött. A felebbezési bíróság ezzel a per eldöntésére lényeges befolyással biró eljárási jogszabályt sértett; mert e tényállítások a felperesi követelési jog megállapítására döntő súlylyal bírhatnak és a tényállás a S. E. 64. §-a értelmében nem az önállóan felhozott valamely tényállítás alapján, hanem az egész peranyag szorgos méltatásával állapítandó meg; már pedig a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítékul szolgálható tárgyalási jegyzőkönyvből kitünőleg alperesek az elsőbiróság előtti eljárásban a tanuk által bizonyítani kivánt tényekkel kapcsolatosan a saját eskü alatti kihallgatásukat is kérték, következésképen, tekintettel arra. hogy a felebbezési eljárás az elsőbiróság előtti eljárásnak folytatása, a tanuk által bizonyítani kivánt tények egymagukban állóknak nem tekinthetők. Ezekre vonatkozóan tehát a felebbezési bíróságot a tényállás megállapítására és további szabályszerű eljárásra utasítani és a perköltség viselésének kérdését a hozandó érdemi határozatra fent ártani kellett. (Kir. Curia I. G. 440/1907. 1908 január 14.) 2768. A miatt, hogy a bíróság a szakértői becsűnél csak két szakértőt alkalmazott, ha e miatt a felek az alsóbirósági eljárásban nyomban lel nem szólaltak, a S. E. 34. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban kifogásnak már nincs helye. A felebbezési bíróság felperest újított keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokokból: A felebbezési bíróság Ítéletét felülvizsgálati kérelemmel a felperes támadja meg és abban azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a kárösszeget két