Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

91 hogy itt visszterhes jogügyletről sem lehet szó, mert nem tekintve, hogy a felebbezési biróság megállapítása szerint is. a peres felek közt alakszerű megállapodás a szóban forgó ellátás kérdésében semmi irányban létre nem jött, maga a felperes keresetében 4800 koronára becsüli annak az évi ellátásnak az értékét, a melyet az alperes neki és gyermekeinek nyújtott, úgy, hogy az alperes a tiz évnél hosszabb időn át nyújtott ellátással a szóban forgó 5200 koronát csaknem tízszeres összegében fizette vissza a felperesnek, minek következtében ő az 5200 korona elengedésének ellenértékéül további tartást az alperestől immár ezen czímen sem követelhetne. Ezekből az okokból az alperes felülvizsgálati kérelmének a tartási kötelesség kérdésében helyt adni, a felperest keresetével egészen elutasítani és őt, mint teljesen pervesztest, a S. E. 109., 168. és 204. §-ai értelmében a per összes költségének viselésére kötelezni kellett. (Kir. Curia I. G. 427/1907. 1908 január 7.) 2760. A szerződésnek ama rendelkezése, mely szerint vevők azokat a költségeket, a melyek az eladónak az általa a korábbi tulajdonostól történt megvétellel és a birtok parczellálázásával felmerültek, a vételár arányában megfizetni tartoznak, nem vonatkoztatható azokra a kamatokra, a melyek abból merültek fel, hogy eladó a korábbi tulajdonos részére kötelezett vételárat késedelmesen fizette. Ügyállás: G. város megvette Gf. W. J-től annak sz—i birtokát 1.800,000 K vételárért oly czélból, hogy a birtokot parczellázza és a város lakóinak tovább eladja. A vevő lakosok szerződésileg arra kötelezték magukat, hogy a vételáron felül a város vételéből és a parczellázásból származó költségeket a városnak az átvett birtokrészletek vételára arányában megtérítik. Ezt teljesítették is ; azonban a városnak további kiadás merült fel abból, hogy B—megye törvényhatósága a gróf és a város közt kötött vételi szerződést csak hosszabb idő múlván hagyván jóvá, a város a maga részéről a grófnak járó vételárt nem fizette meg a kikötött időben s így késedelmi kamatot volt kénytelen fizetni. G. város most utólagosan a késedelmi kamat megfizetését követeli az egyes vevőktől, a kik a fizetést megtagadták. A feleb-