Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

8tí jegyeztetése és férjhez menetele után. Megállapította végül a felebbezési bíróság azt is, hogy 1905. év nyarán a felperes arra hívta fel nőcselédjét, hogy a cseléd nevére érkezendő leveleket felbontatlanul szolgáltassa át neki, mert az ő neve alatt fognak részére levelek érkezni és hogy az alperes 1906. évi október hó 2. napján a felperessel az életközösséget azért szüntette meg, mert az alperes kezeihez jutott ezen napon a 3. sz. alatti levél írója által felpereshez intézett oly tartalmú levél (2. sz. alatt), a melyben a levél írója felszólítja a felperest, hogy a levélben megjelölt időben őt a szállóban bérelt szobájában keresse fel és hogy a felperes a 2. sz. alatti keltét megelőzően annak Írójához zárt levelezőlapot küldött és abban kérdést intézett B—re való érkezésének ideje iránt, egyúttal tudatván, hogy a felperes a férje birtokáról 1906. évi szeptember hó 19-ik napján fog B—re visszatérni. Eme tényállás mellett a felebbezési bíróság azon az alapon állapította meg az alperes tartási kötelezettségét és kötelezte őt felperes részére tartásdíj fizetésére, mert az életközösséget az alperes szüntette meg és mert nem találta megállapíthatónak, hogy a felperes és a 2. sz. alatti levél írója között tiltott szerelmi viszony állott volna fenn. A felebbezési bíróságnak ez a jogi döntése azonban téves; mert a férjes nő nemcsak abban az esetben vét a házastársi kötelesség ellen, ha férjén kivül mással szerelmi viszonyt folytat, hanem súlyos kötelességszegést követ el akkor is, ha akként viselkedik, hogy azzal női jóhírnevét veszélyezteti, a mi viszont alkalmas arra, hogy a férjnek neje hűségében való bizalmát megrendítse és a házassági benső viszony folytatását lehetetleníti; minélfogva a férj jogosult nejét eltiltani oly viselkedéstől és ténykedésektől, a melyek jóhírnevének megrontására alkalmasak lehetnek. Már pedig a férjes nőnek az az eljárása, hogy férje tudtán kivül, sőt annak határozott tilalma ellenére idegen férfiúval érintkezést tart fenn és azzal levelet vált, már egymagában is alkalmas arra, hogy a nő jóhírnevét koczkáztassa; ennek következtében a nőnek ilyen viselkedése már egymagában is súlyosan sérti a házastársi kötelességet; még súlyosabb jogi beszámítás alá esik tehát a nő viselkedése, ha a levelezésnek a férj vagy hozzátartozói előtt való eltitkolása végett cselédeivel szövetkezik a végből, hogy levelei annak czíme alatt jussanak kezeihez, továbbá, ha a leve-