Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

84 elsöbiróságot a tartás összege és a perköltség tekintetében új ítélet hozatalára utasította, a kir. Guria a felebbezési bíróság ítéletét hivatalból feloldotta és a felebbezési bíróságot további tárgyalás tartására, a tényállásnak minden irányban szabályszerű megállapítására és a perköltség viselésének kérdésére is kiterjedő új ítélet hozatalára utasította a következő indokolással: A S. E. 1G7. § a csak az ott tüzetesen felsorolt két esetben jogosítja fel a felebbezési biróságot arra, hogy az ügyet, a meny nyiben szükséges, további tárgyalás és Ítélethozatal végett, az elsőbirósághoz visszautasíthassa. A törvénynek abból a rendelkezéséből folyóan, hogy ily visszautasításnak akkor van helye, midőn az elsőbiróság az alap és mennyiség szerint vitás követelésnek csupán alapja felett határozott, nem következik, hogy a felebbezési bíróság ezt minden oly ügyben teheti, a hol az alap és a mennyiség feletti döntés különválasztható, mert rendszerint minden perben elsősorban a követelés alapja, vagyis az a kérdés döntendő el, vájjon a perbe vitt jog a felperest megilleti és csak másodsorban döntendő el a követelés mennyisége, és a törvényhozó ezt szem előtt tartva nem jogosítja fel az alsóbiróságokat arra, hogy az ilynemű perben először az alap felett és ezután a mennyiség felett hozzon külön-külön Ítéletet, és mert a törvényhozó az említett rendelkezésben figyelemmel arra, hogy a felebbezési eljárás az elsőbirósági eljárásnak folytatása és a felebbezési bíróság hivatva van az elsőbiróság által el nem döntött kérdésekben is tárgyalni és határozni, a S. E. 167. §-a szerint oly pereket ért, a melyekben a mennyiség kérdése hosszabb és költséges bizonyításfelvételt igényelne s így czélszerűbb, ha ennek foganatosítása előtt az alap jogerős Ítélettel eldöntetik. Azonban ez az eset a jelen ügyben fenn nem forog, mert a per tárgya ideiglenes nőtartás lévén, ha a felebbezési bíróság úgy találja, hogy az elsőbiróság felfogásával szemben alperes tartási kötelezettsége megállapítandó, újabb tüzetes és költséges bizonyításfelvétel nélkül és a nélkül, hogy az ügyet az elsőbirósághoz visszautasítaná, saját hatáskörében a tartás mennyisége kérdésében is Ítélhet és a felhozottak szerint ítélni köteles is. Ezekhez képest a felebbezési bíróság a S. E. törvény szellemébe és nevezetesen annak 167. §-ába ütköző lényeges eljárási szabályt sértett, midőn alperes tartási kötelezettségét és ennek terjedelmét megállapítva, az elsöbiróságot a tartás összege és a