Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

75 A felebbezési bíróság ítéletét a viszonkeresetről rendelkező részében az alperes támadja meg felülvizsgálati kérelemmel és abban azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a 8160 K kötbér követelésből a felülvizsgálatnál fentartott 2860 korona iránti viszonkeresetével elutasította. Ez a panasz lényegileg alapos. A felebbezési bíróság ugyanis Ítéletében az A) és B) alatti okiratokat alakilag és tartalmilag valónak fogadta el; már pedig az A) alatti szerződés 2. pontjában a felperes arra kötelezte magát, hogy a szerződésben tüzetesen felsorolt építési munkákat 1904. évi november hó 15-ik napjáig teljesen befejezi; míg ugyanazon szerződés 6. pontja azt tartalmazza: «hogyha M. Pál az összes, a szerződésben foglalt feltételeknek híven eleget nem tenne, jogában all D. Jakabnak az 1. pontban körülirt fizetéseket beszüntetni és az építést a terv alapján és a költségvetés értelmében, a nevezett építőmester költségére és veszélyére minden kártérítés nélkül folytathatja. Az esetben pedig, ha M. Pál a megjelölt határidőig az építést teljesen be nem fejezné, köteles D. kezeihez minden további napért (20) húsz korona kötbért fizetni.» A felebbezési bíróság valónak fogadva el azt, hogy a felperes az elvállalt munkákat a szerződésben kitett időben be nem fejezte, az alperest a kötbérre nézve támasztott viszonkeresetével azért utasította el, mert az A) alatti szerződés b) pontjának azt az értelmet tulajdonította, hogy a felperes kötbér fizetésére csak abban az esetben kötelezhető, ha az alperes a felperes által el nem készített munkákat más vállalkozó által végeztette volna ; az alperes azonban ki nem mutatta, hogy a megállapított munkahiányt mások által elvégeztette. A felebbezési bíróságnak azonban téves az az eljárása, hogy a szerződés tartalmának értelmezésébe bocsátkozott, mert a szerződés értelmezésének csak akkor van helye, ha annak rendelkezése homályos; ámde az A) alatti szerződésnek imént ismertetett tartalma világos és határozott, következőleg magyarázatot nem igényel, a mennyiben minden kételyt kizáróan fejezi ki azt a kijelentett akarategységet, hogy a mennyiben felperes a kitűzött határidőre az építkezést be nem fejezné, a szerződésben kikötött kötbért fizetni tartozik, következően a szerződés értelmezésére ok fenn nem forog és a szerződés tartalmától eltérő akaratnyilvánítás