Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

64 volna arra nézve, hogy ő az alperest 1907. évi február hó 14-ike után a bér fizetésére felszólította, míg ellenben a felebbezési bíróság elfogadta az elsőbiróság ítéleti tényállását, a mely szerint az alperes beismerte a felperesnek azt az állítását, hogy ez a zárlat megszűnte után az alperest a letét kiutaltatására felhívta, tehát a felhívás fényére nézve további bizonyítás felesleges volt volna. De alaptalan a felperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság az anyagi jogszabályok helytelen alkalmazásával utasította el a keresetet időelőttiség okából. Nem volt vitás a peres felek közt az a tényállás, hogy az alperes bérben tartja a felperes házát évi 8000 korona bérfizetés kötelezettsége mellett és hogy ez a bér évnegyedenként előlegesen a bérévnegyedet megelőző hónap 20-án fizetendő, s kiköttetett, hogy a bérfizetés elmulasztása esetében a szerződés azonnal megszűnik. Továbbá nem volt vitás a peres felek közt az sem, hogy az alperes az 1906. évi november hó 1-től 1907. évi január hó 31-ig tartó negyedre bérfizetési kötelezettségének eleget tett, mert a felperes is csak az 1907. évi február hó 1-től április hó 30-ig tartó negyedre járó bér megfizetésének elmulasztására alapította a keresetet. A 2'/. alatt csatolt birói végzésből pedig az tűnik ki, hogy a felperes hitelezője az alperesnek bérbeadott ház jövedelmeire a zárlatot már 190G. évi augusztus hó 25-én foganatosította és a zárgondnokot a ház bérjövedelmének továbbra is beszedésére 1906. évi deczember hó 13-án utasította. Az ügyállás szerint az sem vitás, hogy a házat olyan albérlők birják, a kik a bért hetenként fizetik és hogy a zárlat az albérlők által az alperesnek fizetendő bérekre foganatosíttatott, a zárgondnok pedig az albérlőktől arra az időre járó béreket is szedett be, a melyre az alperes a bért a felperesnek kifizette, a mi által az alperes gátolva volt a béreknek az ő albérlőitől való beszedésében s ezzel gátolva volt a bérlemény hasznainak élvezetében. Ha tehát ilyen körülmények közt az alperes az 1907. évi február hó 1-től április hó l-ig tartó évnegyedre eső 2000 korona bért 1907. évi január hó 20-án a felperesnek ki nem fizette, hanem a felperes hitelezője által tőle elvont és a zárgondnok által beszedett bérösszeget perrel a felperestől követelte és a negyed-