Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

59> A felebbezési bíróság felperest 4-000 K s jár. iránti keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabály megsértésével állapította meg az ő rosszhiszeműségét, eljárási jogszabály megsértésével pedig azt a tényt, hogy felperes nem bizonyította azt, hogy II. r. alperes vele szemben a keresetbe veit 4000 koronának megfizetését elvállalta. A felperesnek mindkét panasza alaptalan. Előrebocsátja a felülvizsgálati biróság, hogy a per irataiból nem tűnik ki, hogy felperes megjelölte volna azokat az ingatlanokat, a melyeknek visszabocsátására II. r. alperes magát az 1899 október hó 18-án kiállított nyilatkozatában I. r. alperessel szemben kötelezte, miért is a II. r. alperes nevén álló ingatlanokat ez utóbbi tulajdonának kell tekinteni. Ennek következtében azokból a nem vitás tényekből, hogy az ebben a perben nem is védekező I. r. alperes, a ki 1899 október hó 18-án a. menyére, II. r. alperesre átruházta a férje hagyatékából neki jutott ingatlanokat, 1899 október hó 19-én pedig beleegyezett abba, hogy II. r. alperes ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonjogát a maga nevére a telekkönyvbe bekebeleztethesse, ennek ellenére 1900 augusztus hó 2-án 4000 koronás kölcsönt vett fel leányától, a felperestől, és ennek megengedte, hogy e kölcsönösszeg erejéig zálogjogot kebeleztessen be ugyanazokra az ingatlanokra, a melyeket L r. alperes korábban már II. r. alperesre átruházott volt, a felebbezési biróság, különös tekintettel az általa megállapított tényállásra és a peres feleknek közeli rokoni, ill. sógorsági viszonyára, helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a felperes rosszhiszeműen járt el akkor, a mikor 4000 kor. erejéig 1900. évi augusztus 6-án zálogjogát kebeleztette be azokra az ingatlanokra, a melyeket az I. r. alperes még 1899. október hó 18-án ruházott volt át a II. r. alperesre és a melyeknek tulajdonát — miután ezt 1900 október hó 2-án I. r. alperes javára kebelezték volt be — csak 1900 november hó 2-án kebelezték be a II. r. alperes javára. De nem sértett meg a felebbezési biróság eljárási jogszabályt sem, midőn azt állapította meg a felek szolgáltatta bizonyítékokból, nevezetesen a kihallgatott tanuk vallomásából, és a II. r. alperesnek az 1906 szeptember hó 12-én tartott felebbezési