Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

26 A felebbezési bíróság alperest 2000 K. jutalomdíj, illetőleg alperes 573 K. 17 f. ellenkövetelésének beszámításával 1426 K. 83 f s jár. fizetésére kötelezte, ellenben a kir. Guria felperest keresetével elutasította és alperes részére 573 K. 17 f. tőke és jár. valamint a perköltségben marasztalta a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét, a mennyiben a 2000 K kereseti követelést megítélendőnek találta, a S. E. 185. §. a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelemmel alperes támadja meg és panasza lényegileg alapos is; mert a bíróság ítéleti indokolása szerint a peres felek között nem vitás D. alatti szerződés rendén alperes kötelezte magát felperesnek, hogy ha utóajánlat által kieszközli, hogy 35001 koronáért eladott háza az új árverésen magasabban adassék el, illetve magasabb vételár éressék el, 2000 K jutalomdíjt fizetni, illetve feljogosította felperest, hogy e 2000 koronát a befolyandó pénzösszegből felvehesse és megtarthassa. E szerződési megállapodásnak helyes értelmezéséből az következik, hogy alperes nem sajátjából, hanem arra az esetre kötelezte a 2000 K fizetését, h bejövendő vételárból az ingatlanon levő terhek levonása után fedezhető. Minthogy azonban a beszerzett végrehajtási iratok szerint a terhek levonása után erre a 2000 koronára fedezet egyáltalán nem marad, anyagi jogszabályt sértett a bíróság, hogy e 2000 K követelést alperes ellenében ennek daczára megítélte; azért Ítéletét e részben megváltoztatni és felperest ez iránti keresetével elutasítani kellett. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint felperes arra az esetre, ha a 2000 korona jutalomdíj meg nem ítélhető, a Qu. alatti költségjegyzékben írt díjai és kiadásai megítélését kérte ugyan, azonban e kérelmének sem adható hely, mert a D. alatti okirat szerint felperes e czimeken mit sem követelhet, minthogy a 2000 K jutalomdíj fejében ilynemű követeléseiről lemondott. Alperes a bíróság ítéleti tényállása szerint viszonkeresetileg azt követelte, hogy felperes az ingatlan árverése napját megelőzőleg esedékessé vált és felperes által beszedett házbér összeget kamatjával együtt fizesse meg; felperes ezzel szemben azt vitatta, hogy annak aránylagos része, mint az elárverelt ingatlan vevőjét a vételi bizonyítvány keltétől őt illeti. A felebbezési bíróság ítéletében alperes álláspontját fogadta