Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

18 másával mit tart vagy nem tart bizonyítottnak, elő nem adta, ennélfogva az ügynek az ideiglenes nőtartásra vonatkozó része a kellő tényállás hiánya miatt eldöntésre ezúttal nem alkalmas. De feloldandó volt a megtámadott Ítéletnek a 120 K szülési-, gyermekágyi-, ruha- és ágybéli költségre vonatkozó része is, mert habár a felebbezési bíróság tényállása szerint a felperes a felebbviteli tárgyaláson beismerte is, hogy ezeket a kiadásokat a felperes nagyanyja fedezte, s az ellátást az nyújtotta, de minthogy az ilyen kiadásokat az apa tartozik viselni, más részről pedig nem nyert megállapítást az, hogy az ezeket a kiadásokat fedező nagyanya az ezeknek megtérítésére való igényéről a felperessel szemben, a ki azokért a nagyanyjának szintén felelős, végérvényesen lemondott volna; már pedig ha a nagyanya ezeket a kiadásokat a felperessel szemben el nem engedte, akkor a felperes azok megtérítését az apától és férjtől követelheti, végül minthogy a felebbezési bíróság ezeknek a költségeknek felmerültére és mennyiségére nézve a tényállást megállapítani szintén elmulasztotta, ennélfogva az ügynek ezekre a költségekre vonatkozó része a kellő tényállás hiánya miatt eldöntésre ezúttal szintén nem alkalmas. (Kir. Guria I. G. 145/1906. 1906 augusztus 31.) 2495. Valamely férfi ellenében az apaság vélelme akkor áll fenn, ha a férfi a nővel ennek gyermeke fogamzási időszakában nemileg közösült és ezzel a törvénybeli absolut vélelemmel szemben nem vitatható sikerrel az, hogy a férfi a közösülés időpontjában a nemzésre képtelen volt. A felebbezési bíróság felperest törvénytelen gyermek tartása iránti keresetével elutasította, ellenben a kir. Curia a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 185. §. a) és e) pontjai alapján a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, a mely alaposnak találtatott. A felebbezési bíróság ugyanis, mint szükségtelent azért mellőzte a tényállás megállapítását abban az irányban, hogy