Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)
14 az ítélet meghozatala után bekövetkezett ténykörülmények következtében felmentessék. A férj ugyan nincs elzárva attól, hogy a tartási kötelezettségét megállapító Ítélet hatályának megszüntetését önálló keresettel szorgalmazhassa, ha oly ténykörülmények fennállását bizonyítja, a melyek a tartási kötelezettséget megállapító Ítélet meghozatala után következtek be és a melyek a tartási kötelezettség megszüntetésére alkalmasak ; a felebbezési bíróság ítéletében azonban ily tények meg nem állapíttattak; minthogy pedig az ideiglenes nőtartás iránti igény független attól, hogy a nőnek a házasság felbonthatósága iránti kereseti joga elévült-e? s az ideiglenes nőtartás iránt indított perben hozott marasztaló Ítéletben kimondott tartási kötelezettség, az ítéletnek e részben való kifejezett rendelkezése nélkül is, a házasélet visszaállítása idejéig, illetve mindaddig kiterjed, míg a bontó per bírósága a tartás kérdésében nem határozott: annálfogva az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperes tartási kötelezettségét meg nem szüntette. (Kir. Curia I. G. 135/1906. 1906 augusztus 29.) 2493. A bérlet után kivetett adó egyes részleteinek megtérítése iránt előzően indított perben hozott Ítéletnek nem tulajdonítható az ítélt dolog hatálya az időközben lejárt ujabbi részletek iránt indított későbbi perben. \ liaszonbéri szerződésben foglalt az akikötés, hogy a földadót, a haszonbéri összeg utáni adót és a később megállapítandó olyan adót, a mely a tulajdonost terheli, a haszonbérbeadó, minden egyéb adót azonban a haszonbérlő viselendi, helyesen csak akként értelmezhető, hogy a haszonbérbeadó, mint a haszonbérbe adott házak tulajdonosára kivetett házbéradókat, a haszonbérlő vállalta magára. A felebbezési bíróság az alperes haszonbérlöt a kereseti 1496 kor. 62 f. s jár. megfizetésére kötelezte, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással:
