Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)
3 bérbeadó rendszerint nincs jogosítva követelni azt, hogy haszonbérlő a gazdasági üzemhez képest felszabaduló területeket a gazdasági év letelte előtt neki átengedje. A felebbezési bíróság a haszonbérleti szerződést megszüntette, a kir. Guria pedig alperest felülvizsgálati és felperest csatlakozási kérelmével elutasította a következő indokolással: A mi elsősorban alperesnek a felperességben történt változásra vonatkozó panaszát illeti, ez megállható alappal nem bir ; mert a tényállásból kitűnően az alperes által haszonbérelt birtok időközben S. Kálmán tulajdonába ment át, a tényállás szerint alakilag és tartalmilag való D. alatti engedményben pedig az eladó özvegy B. Lászlóné az alperessel létesített szerződésből eredő jogait és jelen perbeli követelését szintén a vevő S. Kálmánra ruházta át s annak engedményezte, már pedig az engedményezés megtörténte után az engedményes az engedményezett jogot és követelést ép úgy jogosítva van érvényesíteni, mint ezt maga az engedményező érvényesíthette volna. De nem bírnak megállható alappal alperesnek az anyagi jog szabályainak állítólagos megsértésére vonatkozó panaszai sem; mert ha, mint a jelen esetben, a haszonbéri szerződésben a haszonbér lefizetésére bizonyos naptárilag meghatározott nap van megállapítva, a haszonbérlő a haszonbért a kitett napon minden megintés nélkül megfizetni köteles, a kikötött bér megfizetésének elmulasztása pedig már magában véve is a szerződés megszüntetésének alapjául szolgál; de e mellett az iratok mellett fekvő és alakilag s tartalmilag valónak elfogadott haszonbéri szerződés 11. pontjában a haszonbér nem pontos fizetése esetére a szerződés megszüntetése külön is ki van kötve; mert továbbá ugyancsak e szerződési pontban a megszüntetés a vonatkozó adóknak nem pontos fizetése esetében is ki van kötve, az úgynevezett «ex-lex»-beli állapot pedig alperes mentségére nem szolgálhat, mivel ez által az adótartozás el nem enyészvén, azért a kincstárral szemben a felelősség közvetlenül a tulajdonost terheli, minélfogya alperesnek kötelességében állott az általa fizetni kötelezett adók tekintetében a tulajdonost kellő időben biztosítani, alperes azonban úgy az esedékessé vált haszonbért, mint az adókat a tényállás szerint csak a per folyama 1*
