Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

XLV A haszonbérlőnek az a ténykedése, hogy ugyanazon földterületen annak kellő trágyázása mellett való elkészítésével, takarmánynövényekből ugyanazon évben két termést állított elő, a rendes gazdálkodással össze nem egyeztethető, vagy a föld erejét kimerítő és gazdászatilag meg nem engedhető gazdálkodásnak nem tekinthető. 2668. 349. A haszonbérlő a haszonbérleményen termelt trágyát a haszonbérlet leteltével a földtulajdonosnak megtérítés nélkül visszahagyni köteles ; ha pedig a fel nem használt trágyát a birtokról eltávolította, a tulajdonos részére nem azt az értéket köteles megtéríteni, a mit a haszonbérlő az eladott trágyáért tényleg kezeihez vett, hanem azt a valódi értéket, a mit a trágya, mint a föld termőerejének fentartására szolgáló anyag tényleg megért. 2668. 349. A haszonbéri szerződés értelmében ugarnak fenhagyandó területnek baltaczinnal történt bevetése lényeges szerződésszegésnek minősítendő. 2669. 353. A több évre kötött haszonbérleti szerződésben kiköttetvén, hogy haszonbérlő, a ki csak április 24-én léphetett birtokba, a haszonbérleti idő letelte után jogosítva van a haszonbérleményen termelt takarmányát jószágaival megétetni, ez a kikötés a szerződésnek a lejárata előtti felmondása esetében is nyer alkalmazást és kiterjed a szükséges lakásokra és istálókra is. 2670. 355. Az ingatlan új tulajdonosa, a mennyiben a haszonbérlő haszonbérleti joga telekkönyvi bejegyzéssel biztosítva nincs, és a vevő az adásvételi szerződésben a haszonbérleti szerződésnek annak lejártáig való fentartására nem köteleztetett, a haszonbérletet, félévi felmondás előrebocsátása mellett a gazdasági év végére még akkor is felmondhatja, ha a vételi szerződós megkötése idején tudomása volt arról, hogy a megvett ingatlanok a folyó gazdasági évet meghaladó időre vannak haszonbérbe adva. 2675. 363. A haszonbéri szerződésben csak a hármas ugar rendszerének folytatása lévén kikötve a nélkül, hogy az őszi és tavaszi vetések egymásutánjának meghatározásában haszonbérlő korlátolva volna, haszonbérlőnek az a ténye, hogy az ugarnak fenhagyott területet az egyik évben nem vetette be őszi terménnyel, hanem a következő év tavaszán kukoriczával, ennek az évnek végével pedig búzával, a szerződés feltételeit nem szegte meg. 2684. 377. Az a jogviszony, mely szerint a tulajdonos a saját rétjét másnak bérfizetés mellett korcsolyapálya létesítése és fentartása czéljából akként engedi át, hogy utóbbi a réten saját költségén korcsolyacsarnokot és egyéb építményeket emelhet és a szerződési viszony megszűntével ezeket lebontani és elhordani tartozik, nem bérleti, hanem haszonbérleti szerződés. 2688. 385.