Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)
147 Egyebekben pedig alpereseket kellett felülvizsgálati kérelmükkel elutasítani ; mert a felebbezési bíróságnak meg nem támadott és a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállása szerint felperes férjhezmenetele alkalmával szülőitől vagyont kapott; férjével közösen vásároltak ingatlanokat; férje az ingatlan vagyonjutalékát még a végrehajtás alapját képező követelés beperesítése előtt több évvel ruházta át felperesre és végrehajtást szenvedőnek ebben az időben még több tehermentes ingatlan és ingó vagyona maradt; és hogy a végrehajtási jegyzőkönyv 28. tétele alatti 40.000 korona vételár felperesnek és M. M.-nek közös tulajdonát tevő, tehát részben a felperes külön vagyonának vételárát képezi; végül, hogy alpereseknek az a követelése, melyért felperes férje ellen végrehajtást vezettek, 1873. évben keletkezett ugyan, de csak 1901. évben lett per tárgyává téve. Minthogy felperes és végrehajtást szenvedő a tárgyalási jegyzőkönyvekből és azok mellékleteiből kivehetőleg a végrehajtás alapját tevő követelés keletkezte után léptek házasságra és az ez iránti per több évvel később, a felperes és férje között történt vagyonátruházás után lett folyamatba téve, ebből, más ténymegállapítás hiányában és tekintettel a fennebb megállapított tényekre, jogilag még nem következik, hogy felperes és férje a vagyonátruházással rosszhiszeműen közreműködtek a tekintetben, hogy alperesek követelése elől a fedezeti alapot elvonják és jelen esetben annál kevésbbé, mert a tényállás szerint végrehajtást szenvedőnek a vagyonátruházás idején még több tehermentes ingatlan és ingó vagyona maradt; helyes tehát és az anyagi jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a felperes külön vagyonát tevő ingatlanoknak vételárát a birói foglalás alól feloldotta. (Kir. Guria I. G. 425/1906. 1906 november 28.) 2565. Ha a perbeli félnek a szóbeli tárgyalásra idéző végzés a fegyházban kézbesíttetett, a hol az a fél a szóbeli tárgyalás idejére is kiterjedő tartamú szabadságvesztés büntetését tölti ki és az a fél a szóbeli tárgyaláson meg nem jelenik, a mulasztás következményének 10*