Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

135 ból a 6% kamatnak ugyancsak 6% késedelmi kamatjára nézve magát kielégíthesse. Ez a panasz alaposnak találtatott, mert az A) alatt csatolt kötelezvényben kifejezett abban a kikötésben, hogy ha bármely félévi törlesztési részlet pontosan meg nem fizettetik, az adós nemcsak az esedékes részlet után a lejárat napjától fogva 6% késedelmi kamatot is fizetni tartozik, hanem egyúttal a hitelező takarékpénztárnak jogában áll a le nem járt hátralékos tőkét is összes járulékaival együtt felmondás nélkül lejártnak tekinteni és behajtani, benne foglaltatik az a kötelezettség is, hogy valamely félévi törlesztési részlet meg nem fizetése esetében az adós az abban a félévi törlesztési részletben benne foglalt kamat után is 6% késedelmi kamatot fog megfizetni, következésképen a kereseti tőkehátralék teljes kifizetéséig lejárandó minden félévi törlesztési részletben benne foglalt kamatnak 6% késedelmi kamatja tekintetében az alperes a kielégítés tűrésére a jelzálogul lekötött ingatlanból kötelezendő volt és ennyiben a felebbezési bíróság ítéletének azt a késedelmi kamatra vonatkozóan megtámadott részét meg kellett változtatni. Ezzel a döntéssel tárgytalanná vált a felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a mikor a késedelmi kamatnak a jelzálogul lekötött ingatlanból kielégítése iránti keresetet annak ellenére elutasította, hogy az ellen a késedelmi kamat-követelés ellen az alperes kifogást nem tett. De ez a panasz alaptalan is, mert a szóban forgó késedelmi kamat iránti követelés is az .1) alatti kötelezvényre van alapítva és minthogy a felperes a késedelmi kamat iránti kötelezettségnek külön elvállalása iránt tényállást elő sem adott, így a követelés terjedelme tekintetében a jogviszony a kötelezvény tartalmából bírálandó meg, és a felebbezési bíróság csak annyiban sértett jogszabályt, a mennyiben az A) alatti kötelezvény tartalmát a késedelmi kamatra nézve nem helyesen értelmezte. Panaszolja továbbá a felperes, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a mikor az elsőbirósági perköltség összegét hivatalból leszállította. De ez a panasz alaptalan, mert a felebbezési bíróság az alperesnek erre irányuló tüzetes kérelme nélkül is jogosítva volt a perköltségben marasztalás miatt is felebbezett elsőbirósági Ítéletet a perköltség összege tekintetében felülbírálni, ha úgy találta,