Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)
96 megszorítás nélkül, önként kijelentette, hogy férjétől nőtartást nem kér; minthogy a nőtartás fogalma mind az ideiglenes, mind a végleges nőtartásra vonatkozik; minthogy felperesnő nyilatkozatát az annak felvételére törvényes hatáskörrel biró kir. bíróság; tárgyalási jegyzőkönyvébe, tehát közokiratba foglalta, a melynek hatálya a kir. bíróság nyilvánjogi jellegénél fogva sohasem lehet gyengébb, mint a kir. közjegyzőnél kötött jogügyleté : a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn azt állapította meg, hogy felperesnő férjével szemben tartási igényéről lemondott. (Kir. Guria I. G. 318/1906. 1906 október 30.) 2541. Az a kérdés, vájjon valaki örököse-e valamely elhalt személynek, nem ténykérdés, hanem jogkérdés. A telkk. rdt. 74. §-ában megengedett fentartással eszközölt zálogjogi bekebelezés joghatálya nincs kötve ahhoz az előfeltételhez, hogy az az örökös, a ki ellen a zálogjog az ő örökségi jutalékára bekebeleztetik, közvetlenül legyen örököse annak, a ki az ingatlan tulajdonosaként a zálogjog bejegyzésének időpontjában bekebelezve volt, hanem az ily fentartással történt bekebelezés joghatályosságához elegendő az örökösödések lánczolata is. Habár a nő váltónyilatkozatoknak az ő nevében való megtételére férjének közjegyzői okiratban megbízást nem adott s így a nő nevében tett váltónyilatkozatok váltójogi kötelezettséget nem szültek is, mégis a nőnek kötelezettsége érvényben marad annak következtében, hogy a nő férjével együtt az illető kölcsönadó hitelintézet javára a váltókra is kiterjedő biztosítéki okiratot állított ki. A felebbezési bíróság alperes P. Vaszilienét a felperes takarékpénztár részére a kereseti 2682 K 5 f kölcsöntőke és jár-ban marasztalta, a kir. Guria pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította, a következő indokolással : Alaptalan alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bróság tévesen állapította meg azt, hogy az alperes a kereseti követelés