Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

89 szabálytalanul a kir. törvényszék felebbviteli tanácsának jegyzőjéhez czímezve, és az azt tartalmazó levél a hivatalból felterjesztett borítékon látható postai bélyegző lenyomata szerint, csak délután 5 órakor érkezett a p—i postahivatalhoz, a mikor már a jegyzői iroda rendszerint zárva van, ennélfogva postai késedelemről szó nem lehetvén, az elkésés nem vétlen, hanem az alperes ügyvédének mulasztására vezetendő vissza: alperest igazolási kérelmével el kellett utasítani és tekintettel arra, hogy a fél kizárólag •az ügyvéde mulasztásából származó költségben nem marasztalható, a válasziratra okot szolgáltatott alperesi ügyvédet saját személyében, ennek költségében elmarasztalni. Az alperes ügyvéde részére a felülvizsgálati kérelemért és az annak elkésve beadása miatt felmerült egyéb munkálataiért, mulasztása miatt munkadíj saját felével szemben sem állapíttatott meg. (Kir. Guria I. G. 466/1906. 1906 október 25. E. h.) 2537. A szövetkezetbe belépésre szükséges írásbeli nyilatkozat csak szerződési ajánlatnak levén tekintendő, a nyilatkozatnak aláírása a szövetkezetbe való belépéssel nem egyenlő hatályú és a belépés csak akkor megy teljesedésbe, ha az igazgatóság az ajánlatot elfogadja és erről az ajánlkozót értesíti is, a mit nem pótol az, hogy a kötelezvényben az adós a belépés iránt nyilatkozott és a szövetkezet az adóslevél alapján a kölcsönt utalványozta. Ügyállás: A p. 1. mint szövetkezet által L. H. ellen 2000 K. kölcsöntőke és jár. iránt indított perben, az elsőbiróság a nem védezö alperest a kereset értelmében marasztalta. Alperes a pert újítván, a felebbezési bíróság a perújításnak helyt adott és az alapperbeli ítéletet csak 1503 K és jár. erejéig tartotta fenn hatályában, a kir. Guria pedig felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokokból: Felperes felülvizsgálati kérelmét a S. E. 185. §-a a) pontjára alapítja, az ez irányban előterjesztett panasza azonban megáll ható alappal nem bir. Téves ugyan a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja,