Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

81 Már pedig e levelekben alperes vevő a maga javára a K. T. 367. §-ában szabályozott visszalépési jogot kötötte ki, olyképpen, hogy ha a gép nem üzemképes és erről az általa, választott gépészmérnök vizsgálata útján meggyőződik, ő az eme felbontó feltétellel kötött vételtől visszaléphessen. A felek tehát azzal a kétségtelen jogukkal éltek, hogy a vétel tárgyaminőségének, illetőleg hiányosságának megállapítását harmadik személy, a jelen esetben az alperes által meghatározandó szakértő véleményétől tették függővé. Minthogy pedig az alperes az általa e megállapodás alapján kijelölt L. Lajos nevű gépészmérnöknek 3. •/. a. csatolt véleménye alapján úgy találta, hogy a mozgony malomüzemre használhatatlan és üzemképessége csak pillanatnyi, alperes csakis a 4. V. a. kikötött szerződéses jogát gyakorolta, midőn — a felebbezési bíróság megállapítása szerint, — a felpereshez 1905. május 1-én intézett, E. •/. a. csatolt levelével kijelentette, hogy a gépet át nem veszi. Alperest tehát a jelen esetben szerződéses kikötésnél fogva illette meg az elállás, illetőleg a vételi ügylet egyoldalú felbonthatásának joga, nem pedig a K. T. 348. §-ában megállapított elállási jog alapján. És noha a felebbezési bíróság, tévesen, ez utóbbi jogszabályra alapítja alperesnek azt a jogát, hogy a 4. 7. és 5. V. ill. E. '/. a. levelekben foglalt megállapodás értelmében a vételi ügyletnek a locomobilra vonatkozó részétől elálljon, ezzel az elállásra, illetőleg a vételi szerződéstől visszalépésre érvényes jogszabályt nem sértett meg. Nem forogván fenn ebben a perben a K. T. 348. §-ának esete, nincs döntő jelentősége annak a kérdésnek, hogy alperes az eme törvényszakaszban a vevő javára biztosított jogok valamelyikét mely időpontban választotta, de megjegyzi a felülvizsgálati bíróság, hogy az ügylettől elállás, mint legsúlyosabb következmény, kijelentése után, a vevőnek — természetesen az eladónak bármily alakban történt hozzájárulásával — módjában van a vételár arányos leszállítását, mint az eladó mulasztásának enyhébb következményét választani arra az esetre, ha az ügylettől elállásra való jogosultsága megállapítható nem lenne. A felebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt, midőn alperest, bár fölöslegesen, a K. T. 348. §-ában biztosított vagylagos jogainak gyakorlása tekintetében nyilatkozatra felhívta. De nem sértett a felebbezési bíróság jogszabályt azzal sem, Curiai határozatok. XII. köt. 6