Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

76 állása szerint ez az őrizetbeadás csak az ajándékozó tanácsára és nem kikötése következtében történt és ez az őrizetbeadás, valamint a letéti elismervénynek az ajándékozó kezéhez átadása az ajándékozási igéret érvényét le nem rontja. (Kir. Curia I. G. 281/1906. 1906 október 18.) 2530. Az a körülmény, hogy felperes az elsőbiróság előtti eljárásban maga kérte az alperesnek eskü alatti kihallgatását, nem zárja el felperest attól, hogy a felebbezési eljárásban kérje saját magának eskü alatti kihallgatását és megesketését. (S. E. 152. §.) A felebbezési bíróság felperest törvénytelen gyermek tartása iránti keresetével elutasította, ellenben a kir. Curia a felebbezési bíróság Ítéletét eloldotta és további eljárást rendelt el, többi között a következő indokból: A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint felperes kérte saját magának eskü alatt kihallgatását és teendő vallomására megesketését. A felebbezési biróság a felperes jelzett kérelmének nem teljesítését azzal indokolja, hogy azt a S. E. 95. §-a értelmében nem teheti, mivel felperes az elsőbiróság előtti eljárásban maga kérte alperesnek a döntő körülményekre eskü alatt kihallgatását és a döntő körülményeket az alperes esküre bocsátásával bizonyítani ő maga kívánta, s így attól többé el nem térhet. A felebbezési bíróságnak ez az indoka téves; mert a S. E. 152. §-a szerint a per a felebbezési biróság előtt a felebbezési kérelem és az ellenkérelem határai között újból tárgyalandó s a felek oly bizonyítékokat is hozhatnak fel, melyeket az elsőbiróság előtt fel nem hoztak; ennélfogva a felperes sem zárható el attól, hogy a felebbezési eljárásban kérje saját magának eskü alatt kihallgatását és megesketését, mivel alperesnek az elsőbiróság előtti megesketése nem egyezségi eskü volt. (Kir. Curia I. G. 287/1906. 1906 október 20.)