Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)
">2 Ezeknek a panaszoknak nincs megállható alapjuk, mert a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint az épületeken csak kisebb mérvű hiányok mutatkoztak és a hiányosan teljesített tatarozás az épületek épségét károsan nem befolyásolta, mihez képest a panaszolt mulasztás nem vonható oly súlyos jogi beszámítás alá, hogy a szerződés megszüntetésére jogszerű alapot nyújthatna, továbbá, mert a felebbezési biróság nem találta megállapíthatónak, hogy a gyümölcsfáknak a vihar által történt megrongálása alperes mulasztására volna visszavezethető és végül mert a szerződés kifejezett rendelkezése szerint az alperes egyedül az ákácz és fűzfák galyazására, de nem egyúttal azoknak megcsonkolására is lévén feljogosítva, nyilvánvaló, hogy alperes azzal, hogy az ákácz és fűzfák egy részét megcsonkolta, a szerződés feltételét megszegte; minthogy azonban a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint, a haszonbérlemény területén álló fák nagyobb része már a haszonbérlet kezdetével megcsonkult állapotban adatott át I. r. felperes által alperesnek, ebből jogszerűen következtethető, hogy alperes a szerződésszerűen őt megillető használat mérvére, menthető tévedésben lehetett, ez pedig a szándékosságot kizárván, nem is esik oly súlyos beszámítás alá, a mi a szerződés megszüntetésének terhes következményét maga után vonhatná. A kár mennyisége kérdésében emelt felperesi panasz pedig azért alaptalan, mert alperes a csonkolás által kárt csak azokban a fákban okozhatott, a melyek előzőleg még megcsonkolva nem voltak, ebből pedig jogszerűen következik, hogy a már a haszonbérlet kezdetével csonkolt állapotban levő fáknál nem ujabb csonkolásról, hanem csak galyazásról lehetvén szó, alperes eme fák gályáinak levágásáért kártérítésre nem is kötelezhető; azt pedig, hogy alperes az általa eszközölt csonkolással az akácz- és fűzfákban tényleg milyen kárt okozott, a biróság a per anyagának mérlegelése mellett legjobb belátása szerint állapíthatván meg, az a kérdés, hogy a megállapított összeg a valódi kárnak megfelel-e? felülvizsgálat tárgyává nem tehető. (Kir. Curia I. G. 483/1906. 1906 október 3.)
