Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

A [eleség a nem készpénzből álló hozományra tulajdonjogát nem veszti el. HJ» a házastársak külön egyezségre nem lépnek, mindegyike megtartja előbbi tulajdonjogát, és arra, mit egyik a házasság alatt külön szerez vagy egyébként nyer, a másiknak igénye nincs. (Erii. e.) A felebbezési bíróság a felperes nő által igényelt tárgyakat foglalás alól feloldotta, a kir. Guria pedig foglaltató alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság azokra az ingókra nézve, melyeket a foglalás alól felmentett tényként azt állapította meg, hogy azok egy részét felperes hozományul kapta, hogy azok egy része a felperes tulajdonát tevő ingatlanoknak termése és hogy azok többi részét felperes azon a pénzen vette, a mit felperes vételárként kapott ama 2 ökör és 1 tehénért, a melyeket ő szülőitől külön vagyonúi kapott és azután eladott. A S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó e mellett a tényállás mellett az anyagi jog szempontjából helyes a felebbezési bíróságnak az a döntése, a mely szerint a felperes férje ellen vezetett végrehajtás utján lefoglalt ezeket az ingókat a foglalás alól felmentette; mert az 0. P. T. 405., 1228., 1233. és 1237. §§-ai szerint a növedék a földtulajdonos tulajdonának tekintendő, a feleség a nem készpénzből álló hozományra tulajdonjogát nem veszti el, a házasság a házastársak között vagyonközösséget meg nem alkot, és ha a házastársak külön egyezségre nem lépnek, mindegyike megtartja előbbi tulajdonjogát és arra, mit egyik a házasság alatt külön szerez vagy egyébként nyer, a másiknak igénye nincs. (Kir. Guria I. G. 92/1905. 1905 szeptember 5.) 2256. Semmiségi perekben a perújítást az 1881: LIX. t.-cz. 6í). §-a ki nem zárja. Az ügyvédnek a semmiségi perben beadott felülvizs-