Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

LX más napóh, és pédig annak utána, hogy férjének még ételt főzött és küldött ki a mezőre, hagyta el, ebből nyilvánvalóan kitűnik, hogy felperes ismételi eltávozására nem az alperesnek említett kijelentése, hanem más, ki nem derített ok szolgálhatott, annál is inkáb, mert felperes nem is állította, hogy férje őt a gazdasszonyi teendőktől eltiltotta és a részére küldött ételt el nem fogadta volna. Ezekből kifolyóan felperes az alperessel az életközösséget jogos ok nélkül szakította meg. 2433. 311. A nőnek a férje ellen külön eltartáshoz jogos igénye van, ha férje, társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak megfelelő lakásról nem gondoskodik és nejét rokonainak bántalmazásai ellen megnem védi. 2435. 315. A nagykorú fiu szülői csakis abban az esetben kötelezhetők a házukba hozott, de később a fiuktól, bár ennek hibájából különvált menyük tartására, illetőleg az ennek részére megítélt tartásdíj viselésére, ha egyfelől a fiu munkálkodása a szülő gazdaságában a szülőre tetemes vagyoni előnynyel jár és ha másfelől menyük teljesen keresetképtelcn. 2462. 366. Abban az esetben, midőn az előző perben a bíróság az alperest ideiglenes riőtartásra egyedid azért nem kötelezte, mert felperest a saját atyja tartja el és alperes a felperes atyja által kötelezett évi járadékot felperes eltartására kivánta fordíttatni, azonban ez a helyzet utólag annyiban megváltozott, hogy felperes az atyjánál megfelelő ellátásban már nem részesül és az atya a járadék fizetésére többé nem képes, felperes, perújítás nélkül is, alperestől megfelelő tartásdíjat követelni jogosult. 2475. 385. A nőnek az a ténykedése, hogy csekélyebb értékű élelmiszereket férjének tudta és beleegyezése nélkül elvitt és első házasságából származott gyermekeinek ajándékozott, nem állapítja meg a házastársi kötelességeknek oly súlyos megsértését, a mely a férjet a házassági életközösségnek megszakítására jogosítaná fel. 2481. 398. 3. A szülök és gyermekek közötti jogviszony. A vagyontalan és csak korlátol! munkaképességgel biró szülő is követelhet tartást gyermekétől, és pedig a korlátolt keresmény pótlásául az életszükségleteinek fedezésére nélkülözhetetlen összeg erejéig. 2320. 116. A nagykorú gyermek addig, a míg az ő vagyona és felesége vagyonának jövedelme ós keresménye a saját és felesége eltartására elégséges, a saját eltartását szüleitől nem követelheti. 2376. 213. A gyermek a tartás pénzbeli kiszolgáltatását a szülő tartási