Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)
LVI hogy úgy alperesek, mint felperes jogelőde és később felperes is a tulajdoni arányuk terjedelmében megjelölt területet 3*2 évet meghaladó idő óta ekkép megosztva kizárólagosan birtokolják, jogilag az vélelmezhető, hogy a peres ingatlanból illetményüket egyéni talajdonul vették birtokba ; és ezt a vélelmet nem rontja le az a tény, hogy a területnek egy csekély részét a mindkét terület használhatása szempontjából közösben lenhagyták. 2444. 333. Az ingatlanra nézve fennálló vagyonközösségnek birói árverésen való megszüntetése a másik tulajdonostárs ellenzése esetében csak akkor rendelhető el, ha az időszerű és a másik tulajdonostárs kárával nem történik ; már pedig az eladás nyilvánvalóan a tulajdonostárs károsodásával történnék olyan esetben, midőn az ingatlanra harmadik személy javára életfogytiglani haszonélvezeti jog van bekebelezve. 2461. 364. Jogszabály, hogy a közös tulajdonosokat feltétlenül csak az a jog illeti meg, hogy a közös vagyonnak a tulajdonjog arányában őket megillető hasznait követelhessék, ellenben az osztatlan közös vagyonnak kezelése iránti rendelkezés az összes tulajdonosokat csak együttesen illeti meg. 2468. 374. XX. AZ ÚRBÉRI ÉS EZZEL ROKONTERMÉSZETŰ JOGVISZONY. Majorsági zsellérbirtok megváltása iránti perben is a felülvizsgálati kérvény a S. E. 188. §-a értelmében a felebbezési bíróságnál, tehát a kir. ítélőtáblánál lóvén beadandó, a kir. törvényszéknél mint elsőbiróságnál a felebbezési bíróság ítéletének kihirdetésétől, illetőleg kézbesítésétől számított 15 nap letelte előtt beadott, azonban a kir. ítélőtábla jegyzői irodájába csak a felülvizsgálati határnap letelte után beadott felülvizsgálati kérelem hivatalból visszautasítandó. 2262. 18. Az 1896: XXV. t.-cz. nem tartalmaz oly intézkedést, hogy az egy egész majorsági zsellérséget és illetve az egy egész majorsági zsellórséghez tartozó ingatlanrészletet avagy azok birtokosait az egy egész majorsági zsellérségre eső váltságösszeg egyetemlegesen terheli, sőt ellenkezőleg az idézett törvényezikk, valamint a 17,780/1897. számú igazságügyministeri rendelet többrendbeli rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy a váltságkötclezettek mindegyikét a váltságösszeg csakis a birtoklási aránynak megtelelő hányad erejéig terheli. 2277. 42. Az 1896:XXV. t.-cz. 39. §-ának az a rendelkezése, mely szerint