Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

114 elfogadott B) alatti okirat szerint a D.-i bank részvénytársaság az 1902. évi deezember hó 31-ik napján az A) alatti okiratban foglalt követeléséből 10,000 korona tőkét és ennek járulékait felperesre engedményezte. Az A) alatti okirat fentismertetett tartalma szerint II. r. alperes az illető hitelezővel szemben köztörvényi úton is érvényesíthető egyetemleges adóstársi nyilatkozatot tett; ennek pedig az a jogszerű folyománya, hogy a mennyiben az illető kölcsönügylet jogilag számbavehető módon csakugyan létrejött, II. r. alperes az illető tőke és járulékai erejéig a hitelezővel és ennek engedményesével szemben személyes adóssá vált és így minden vagyonával egymaga is felelős. Ámde az egyetemleges adóstársi nyilatkozatnak ez a jogi hatálya szükségképen nem feltételezi azt, hogy a hitelező magának az adóstársi nyilatkozatot tevőnek a nyilatkozat tételekor vagy megelőzőleg az illető kölcsönösszeget leolvassa, hanem az a hatály a maga egészében akkor is fennáll, ha a hitelező az egyetemleges adóstársi nyilatkozatot tevőnek hozzájárulásával az illető kölcsönösszeget a másik adóstársnak vagy bárki másnak szolgáltatja ki. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt és a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint felperes és M. Mihály társas viszonyban állottak, a társas ügyletekben felperesnek pénze feküdt, a mely iránt felperes biztosítékot követelt M. Mihály tói, a mikor is felperes és M. Mihály abban állapodtak meg, hogy utóbbi és neje az ingatlanaikra kölcsönt vesznek fel valamely pénzintézettől, a felveendő pénzből 10,000 korona felperes nevére a pénzintézetnél betétként elhelyeztetik, a betéti könyv felperesnek átadatik és szolgál felperesnek a kivánt biztosítékul; M. Mihály és neje azután kiállították az A) alatti okiratot és a D.-i bank részvénytársaság az A) alatti okiratra és az ennek megfelelően M. Mihály és neje aláírásával ellátott váltókra folyósított pénzből M. Mihály utasítására 10,000 koronát önmagánál felperes nevére betétként elhelyezett és a betéti könyvet felperesnek az illető biztosíték gyanánt átadta; az illető társasviszony iránt a társas felek között viták keletkezvén, az általuk alakított választott biróság az 1902. évben a többi közt akként határozott, hogy felperes tartozik a betétet M. Mihálynak a D.-i bank részvénytársaságnál levő váltótartozására fordítani, hogy e helyett felperes részére biztosítékul szolgálni fog az illető