Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

111 A felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 185; §. a) és c) pontjai alapján a felperes annyiban támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, a mennyiben a bíróság a végrehajtást nem egészben szüntette meg, hanem 4 4 korona 46 fillére korlátozta s az első és a felebbezési bírósági költséget kölcsönösen megszüntette. E részbeni panasza pedig lényegileg az, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, a mikor az alperes végrehajtási jogát részben fennállónak mondotta ki, és a B) alatti okirat tartalmát nem minősítette az alperes váltókövetelését megszüntető hatályúnak. Ez a panasz annyiban, a mennyiben a bíróság nem a végrehajtásnak egészben való megszüntetését mondotta ki, alaptalan, a korlátozás mérvére nézve azonban részben alaposnak találtatott. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt és a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint alperesnek volt a B) alatti egyezség időpontjában, vagyis 1903 május 28-án a felperes ellen tőkekövetelése 1273 korona, továbbá perköltség követelése 123 korona 83 fillér, végrehajtáskérési költsége 13 korona 71 fillér, és végrehajtásfoganatosítás költsége 34 korona 40 fillér, — összesen tehát a költségkövetelés kitett 171 korona 94 fillért. Felperes a keresethez A) alatt csatolt nyugta szerint 1903 február 5-én, tehát a végrehajtásnak a csatolt iratok szerint 1903 február 24-én történt foganatosítása előtt, kifizetett az alperes ügyvédének kezéhez 250 koronát a nélkül, hogy kijelentetett volna, hogy ez a részletfizetés a tőkének, a kamatnak, avagy a költségnek törlesztésére teljesíttetik-e? Jogszabály az, hogyha az adós részletfizetést teljesít oly tartozásra, a melynek kamatból és költségből álló járuléka van, a fizetés mindenekelőtt a költségre, azután a kamatra és csak utolsó sorban a tőkére számítandó. Ennél a jogszabálynál fogva tehát a felperes részéről teljesített 250 korona részletfizetéssel első sorban a 171 K 94 f volna tekintendő törlesztettnek, az ennek fedezése után fenmaradó 78 K 6 fül. pedig a kamatra és esetleg a tőkére volna számítandó. Az irányadó tényállás szerint azonban alperes abban állapodott meg 1903 május 28-án a felperessel a B) alatti okirat tartalma szerint is, hogy követelésének egyezségi kiegyenlítése fejé-