Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)
101 niegszünt-e vagy sem, döntő az a körülmény, hogy az árverés kinek adóssága fejében történt, a befolyt vételárból kinek az adósságai fedeztettek s a vételármaradvány kinek a rendelkezésére bocsáttatott. ÜgyáUás: P. László azon az alapon indít keresetet leánya P. Antalné ellen, hogy leányára átruházta összes ingó és ingatlan vagyonát oly feltétellel, hogy őt élethossziglan lakással és élelemmel ellátni köteles; minthogy azonban leánya ezt a kötelezettségét nem teljesíti, kéri havi tartásdíj megfizetésében marasztalni. Alperes azzal védekezett, hogy felperes neki a vagyont át nem adta, az ingók jelenleg is felperes birtokában vannak, az ingatlanok pedig felperes adósságai miatt elárvereztettek. A felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította, a kir. Guria a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással : A felebbezési biróság Ítéletét felperes támadja meg felülvizsgálati kérelemmel, panaszában felhozván, hogy a felebbezési biróság annak a ténynek megállapításánál, hogy alperes az ajándékozott ingókat és ingatlanokat felperestől meg nem kapta, jogszabályt sértett, és hogy azzal is jogszabályt sértett a felebbezési biróság, hogy nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az ingatlanok alperes adósságaiért elárvereztettek, mivel ezen tény által alperes tekintendő jogilag birtokban levőnek. Felperes panaszai lényegileg alaposak. Felperes arra nézve, hogy az ingókat alperesnek átadta, és hogy azok most azon czímen vannak nála, illetve nejénél, hogy alperes azokat az ő nejének eladta, az igényper iratain kivül tanukra hivatkozott, a felebbezési biróság a tanúk kihallgatását indokolatlanul mellőzte; továbbá a felebbezési biróság Ítéletéből kitűnik, hogy felhozatott az a tény, hogy a felperes által alperesnek átadott ingatlanok elárvereztettek, miből folyóan arra nézve, hogy a szóban forgó ingatlanok alperesnek átadattak-e, döntő ténykörülményt képez az a kérdés, hogy ha az árverés megtörtént, kinek adóssága fejében történt az árverés, és a befolyt vételárból kinek az adósságai fedeztettek, s a vételári maradvány kinek a rendelkezésére bocsáttatott. Minthogy pedig ezekre nézve a tényállás szabályszerűen meg nem állapíttatott, ennek hiányában pedig az ügy érdemlegesen el nem birálható, ezért a S. E. 204. §-a értelmében a felebbezési biróság ítéletét feloldani és a további szabályszerű eljárást elrendelni kellett. (Kir. Guria I. G. 283 1905. 1905 november 28.)
