Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

99 a beadni kívánt puszta válaszirat utólagosan még az ellenfél hozzájárulása esetében sem fogadható el, és pedig annál kevésbbé, mert ugyancsak az idézett §. szerint a válaszirat a felülvizsgálati bíróság iktató hivatalában nyújtandó be, annak másodpéldánya az ellenfélnek kézbesítendő és a 195. §. szerint a tárgyaláson az előadó által előterjesztendő, a mi jelen esetben ki van zárva. (Kir. Curia I. G. 255/1905. 1905 november 23.) 2312. A fél a miatt, hogy a felebbezési bíróság a második szóbeli tárgyaláson nem ugyanazokból a tagokból alakult meg, mint az első tárgyaláson, és a pernek újból ismertetése és előadása mellőztetett, a felülvizsgálati eljárásban sikeresen fel nem szólalhat, ha az eljárás eme szabálytalansága ellen a tárgyalás folyamán fel nem szólalt. (S. E. 34., 155. és 199. §§.) A kir. Curia alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokból: Igaz ugyan, hogy a felebbezési bíróság két ízben tartott szóbeli tárgyalást és a második tárgyaláson nem ugyanazokból a tagokból alakult meg a bíróság, mint az első tárgyaláson; igaz továbbá az is, hogy a második szóbeli tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben nincsen kiemelve az, hogy a tárgyalás ismételtetett, ugy de tekintettel arra, hogy alperes az eljárásnak az ellen a szabálytalansága ellen a tárgyalás folyamán fel nem szólalt, e miatt most utólag a S. E. 34., 155. és 199. §-ai szerint sikerrel fel nem szólalhat. (Hasonlóképen döntött a kir. Curia 1901. évi I. G. 25. sz. a.) * (Kir. Curia I. G. 266/1905. 1905 november 23.) 2313. A férjnek jogos oka van nejét magától elűzni, ha bizonyítást nyer az, hogy a nő, férje tudta nélkül ennek vagyonából tetemes mennyiségű terményeket saját rokonainak elajándékozott. * Lásd: VI. kötet 420. lapján.