Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

A haszonbérlet tartania alatt a haszonbérlet tárgyara a haszonbérlet lejárta utáni időre kötött szerződés nem különálló új szerződésnek, hanem az eddigi szerződés meghosszabbításának tekintendő; mihez Képest az első szerződés hatálya alatt elkövetett szerződéseib e s rselekmény a meghosszabbított szerződés megszünh'lését is maga után vonhatja. A tévedés mentségül sikerrel csak akkor hozható fel, ha az menthető volt. Ügy állá s: B. G. haszonbérbe adta ingatlanait B. Józsefnek az 1903. október 1-től 1905 október l-ig terjedő időre. Még mielőtt a haszonbérleti idő lejárt volna, 1904 január 27-én abban állapodtak ineg, hogy a haszonbérletet további három évre, vagyis 1905 október 1-től 1908 október l-ig meghosszabbítják s ezzel egyidejűleg B. József a haszonbérbeadó B. G. kezeihez 4-000 K-t haszonbéri előlegül lefizetvén, eme jogügyletről 1904. február 3-án a B. alatti szerződést állították ki, mely szerződés az előbbi szerződéssel, kivéve a haszonbéri időre nézve, ugyanazon tartalmú, csakhogy a XX. pontban a fizetett 4000 K nem haszonbéri előlegnek, hanem óvadéknak van czímezve és annak a haszonbérbeadó ingatlanaira való bekebelezése kikötve. B. G. keresetet indít B. József ellen 8600 K hátralékos haszonbér, és késedelmes fizetés miatt a haszonbéri szerződés megszüntetése iránt. Alperes azzal védekezik, hogy ő felperessel az új bérleti szerződés megkötése után, 1904 február 14-én a G. alatti okirat szerint elszámolt és többi között a már előzően fizetett 4000 K-t felperes bérkövetelésébe beszámította, a mit a felperes a 9. • alatti okirat szerint helyesnek elismert. Egyúttal felhozza alperes azt is, hogy a mennyiben az előző szerződést, annak tartama alatt késedelmes fizetés által megszegte volna, e miatt a későbbi szerződés megszüntetését a felperes joggal nem követelhetné. A felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította, mert felperes a 4000 K-nak a haszonbérbe való beszámítását elfogadván, alperes a szerződést meg nem szegte, egyúttal pedig arra is utalt, hogy felperes, ha a 4000 K-t óvadéknak kívánná tekinteni, az óvadék kiegészítését annak útján követelni jogosult. (A felek előadása szerint felperes nyomban ily értelmű pert is indított.) A kir. Curia felperest felülvizsgálati, alperest pedig csatlakozási kérelmével elutasította a következő indokolással : Felperes a felebbezési bíróság Ítéletét azért támadja meg, hogy alperest az 1904. évben már lejárt 4000 korona haszonbér fizetésére nem kötelezte, és a haszonbér fizetésének elmulasztása okából a haszonbérleti viszonyt meg nem szüntette; és felülvizsnálati kérelmét a S. E. 185. §-ának a) és e) pontjaira alapítva,