Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

85 téri lésére a S. E. ^04. §-a alapján a felperes volt kötelezendő, mert felülvizsgálati kérelme sikertelen maradt. (Kir. Guria I. G. 247/1905. 1905 november 15.) A ki szabadalom bitorlása miatt más ellen az eljárást megindította, ugyanennek az 1895: XXXVII. t.-ez. IX. fejezete, illetve az 1852 augusztus 15. kibocsátott szabadalmi rendelet 47. §-a értelmében kártérítéssel és elégtétellel tartozik, ba később az illető szabadalom a m. kir. szabadalmi tanács által újdonság hiánya miatt megsemmisíttetett. Ügyállás : S. N. a ki szabadalmat nyert a vívási gyakorlatok alkalmával használt keztyükön alkalmazott egy karvédöre, szabadalom miatti eljárást kért H. Z. ellen azon az alapon, hogy a nevezett vívóiskolájában engedély nélkül az ilykép szabadalmazott karvédőt használja és iparszerűen el is adja, a midőn is megfelelő biztosítékot tett le az eljáró hatóságnál. Az eljárás megindíttatván, H. Z.-nél többrendbeli vívókeztyű illetőleg karvédő elkoboztatott. H. Z. erre pert indított S. N. ellen a m. kir. szabadalmi tanácsnál a szabadalom megsemmisítése iránt azon az alapon, hogy a karvédö akkor, a mikor a szabadalom megadatott, újdonság nem volt. A szabadalmi tanács Ítéletében a szabadalmat meg is semmisítette, mire H. Z. a kir. járásbíróságnál keresetet indít S. N. ellen 700 K kár és 700 K szégyendíj iránt. Alperes többi között arra is hivatkozott, hogy felperes az ipartörvényt is megsértette, a midőn a keztyük iparszerü elárusítását megadóztatás végett be nem jelentette. A felebbezési bíróság alperest összesen 400 K kár és szégyendíjban marasztalta, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Alperes felülvizsgálati kérelme megállható alappal nem bir. Ugyanis az 1895 : XXXVII. t.-ez. IX. fejezetének rendeletéből kitűnően, az eme törvény életbe lépte előtt adományozott szabadalmak tekintetében a korábbi, vagyis az 1852. évi augusztus hó 15-én kibocsátott szabadalmi rendelet (pátens) intézkedései az irányadók, eme rendelet 47. §-a szerint pedig a szabadalmi tulajdonos által vitatott szabadalmi bitorlás esetében, ha és a mennyiben a bitorlási eljárás alaptalannak bizonyult, azt, ki ellenében az eljárás lefolytattatott, az őt ért szégyen és kár tekintetében kártalanítás illeti meg, mivel a bitorlási eljárás