Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

Td ez iránt felülvizsgálati kérelmükben felhozott panasz nem bir megállható alappal. A felebbezési bíróság ugyanis a végrehajtást szenvedő kihallgatását azért mellőzte, mert a vételár kifizetése kérdésében ténybeli meggyőződését már a per egyéb anyagából megalkotta; ezt pedig a felebbezési bíróság a S. E. 64. §-a szerint eljárási szabály megsértése nélkül megtehette. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt és a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó tényállás szerint az igényelt dolgok még beépítve nincsenek; továbbá a felebbezési bíróság ítéletében nincs megállapítva és a per am^agából kitetszőleg fel sem hozatott az, hogy egyébként azok a dolgok valamely már üzemben levő gyár üzemi czéljaira már használatba is vétettek; de különben is azok a dolgok a felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) alatti végrehajtási jegyzőkönyv szerint, mint önálló ingók foglaltattak le; következésképen azoknak a dolgoknak tartozéki jellegéről szó sem lehet. Ugyancsak a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint a végrehajtást szenvedő az igényelt ingókat felperestől azzal a kikötéssel vette, hogy addig, míg valamennyi ingónak vételára ki nem fizettetik, felperes tulajdonjoga valamennyi ingóra nézve fentartatott; habár tehát a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint az illető ingók egész vételára nagy részben ki van fizetve, felperes fentartott tulajdonjoga alapján az összes ingókat jogszerűen igényelheti, és nincs helye annak, hogy a vételár megosztásával a fizetéshez képest azok az ingók a jelen perben különböző jogi elbánásban részesüljenek. A jelen igényperre mi jogi jelentőséggel sem bir az, hogy felperes a végrehajtást szenvedő által megrendelt összes tárgyakat esetleg nem is szállította és ezzel a vételi szerződésnek a maga részéről eleget nem tett; mert felperes erre való tekintet nélkül a tényleg szállított tárgyakra szerződésileg fentartott tulajdonjogát e perben érvényesítheti. (Kir. Curia t G. 2161905. 1905 november 1)