Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

66 Ezeknél fogva a 800 korona tőkére és ennek kamatára nézve alperesek felülvizsgálati kérelmét el kellett utasítani. Egyebekben alperesek panasza lényegileg alapos. A felebbezési biróság ugyanis valónak fogadta el azt, hogy a 3000 koronás kötelezvény eredetije az alperesek birtokában van; már pedig a kir. Curia 1904 G. 507. számú feloldó határozatában kimondotta, hogy ennél a körülménynél fogva a vélelem a mellett van, hogy az illető követelés fenn nem áll, következésképen nem az adós köteles a fizetés megtörténtét bizonyítani, hanem a hitelezőt terheli a bizonyítás kötelezettsége az iránt, hogy az eredeti kötelezvény fizetés nélkül jutott az adós birtokába, avagy hogy fenforognak olyan ténykörülmények, a melyekből jogszerűen megállapítható az, hogy az illető kölcsönkövetelés mégis fennáll; továbbá a kir. Curia abban a feloldó határozatában kifejtette azt is, hogy a fizetés esetleg dr. M. Gassius kezeihez is joghatályosan megtörténhetett. Téves a felebbezési bíróságnak az az indokolása, hogy a felebbezési biróság a felülvizsgálati biróság feloldó határozatában elfoglalt jogi állásponthoz csak annyiban köteles alkalmazkodni, hogy annak a keretében a tényállás megállapításába tartozik bocsátkozni, ellenben az ujabb határozatában is ellenkező jogi nézetének alkalmazása kizárva nincs; téves pedig azért, mert a S. E. Í204. §-a egyenesen előírja, hogy a felebbezési biróság az újabb eljárásban és határozathozatalban alkalmazkodni tartozik a felülvizsgálati biróság által feloldó határozatában elfoglalt jogi állásponthoz ; következésképen a felebbezési biróság az ujabb határozathozatalban megfelelő tényállás esetén azt a jogi következtetést is alkalmazni tartozik. Téves a felebbezési bíróságnak az az indokolása is, hogy az eredeti kötelezvény birtoklásának azért nem tulajdonítható jelentőség, mert az illető követelés iránt már bírói egyezség köttetett és így a követelésnek alapja ez az egyezség; téves pedig azért, mert tényként nincs megállapítva és a per anyagából kitünőleg felperes részéről nem is állíttatott, hogy az eredeti kötelezvény már az illető egyezség megkötése előtt az alperesnek birtokában volt. Téves a felebbezési bíróságnak a tényállás megállapításánál az az indokolása is, hogy bizonyos tényeket valóknak azért nem fogadott el, mert alperesek bizonyítékot nem nyújtottak, hogy