Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

54 A felebbezési bíróság ítéletét alperes támadja meg felülvizsgálati kérelemmel azért, mert a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezte, holott a nő jogszabály szerint készpénzben csak akkor követelhet tartásdíjat, ha a különélésre a férj vétkessége szolgáltatott okot, azonban ily vétkesség megállapítva nem lett és alperes egyébként természetben a tartást fel is ajánlotta. Alperes panaszai megállható alappal nem bírnak. A felebbezési bíróság tényállás gyanánt megállapította, hogy alperes a nejével együtt az alperes anyjának házában mindnyájan közös háztartásban éltek, hogy alperes édes anyja felperest a közös lakásból kitiltotta, és hogy felperest, a midőn eltávozása után a közös háztartásba visszatért, a házba be nem engedte. Ily tényállás alapján, a midőn az is megállapítást nyert, hogy alperes nejével külön háztartást kezdeni nem akar, bár vagyoni körülményei szerint a külön háztartásban való megélhetésük biztosítva van: helyesen vonta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy a nő különélésének oka alperes férj magaviseletére vezethető vissza. Az a körülmény, hogy a felebbezési bíróság ítélete szerint alperes kijelentette, hogy kész felperest visszafogadni, a jelen esetben döntő súlylyal nem bir, mert a megállapított tényállás szerint felperes a közös háztartásba, honnan kitiltatott és visszatérése alkalmával be nem bocsáttatott, vissza nem térhet, az pedig a felebbezési bíróság ítéletéből ki nem tűnik, hogy alperes felajánlotta, hogy felperes visszatérése esetén külön háztartást alapít, sőt a felebbezési bíróság ítéletében épen ellenkezőleg az foglaltatik, hogy alperes anyjától külön menni nem akar. Ily körülmények között a felebbezési bíróság sem anyagi, sem eljárási jogszabályt nem sértett azzal, hogy alperest készpénzbeli női tartásdíj fizetésére kötelezte. (Kir. Curia I. G. 181/1905. 1905 október 19.) 2286. A S. E. 50. §-a értelmében az anyagi jogszabályok akkor is alkalmazandók, ha alperes az első tárgyalásról elmarad; már pedig törvénytelen gyermek tartása iránti perben anyagi jogszabály az, bogy a kereset beadása