Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

38 A házasfeleknek, a házasság erkölcsi tartalmánál fogva elengedhetetlen kötelessége, hogy a családi jó hírnév sértetlenségét minden viszonyok közt megóvják. Ennélfogva felperesnek a felebbezési bíróság Ítéletében tényként megállapított az a cselekedete, hogy szolgálatadóját nagyobb érték erejéig meglopta, a házastársi kötelesség oly súlyos megsértését képezi, mely alkalmas arra, hogy a házas együttélést a közszolgálatban álló férjre elviselhetetlenné tegye. A felebbezési bíróság ezek szerint nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy felperes cselekedetét olyannak minősítette, hogy az jogos indokul szolgált arra, hogy alperes a házas együttélést megszakíthassa; s minthogy jogszabály az is, hogy csak a nem vétkes nő követelhet férjétől eltartást, a felebbezési bíróság elutasító ítélete az anyagi jogszabálynak szintén megfelel. (Kir. Guria I. G. 125/1905. 1905 szeptember 29.) 2275. Az 1881 : LX. t.-czikknek a tanubizonyítás korlátozására és a tárgyalás elhalasztására vonatkozó 95., illetve 97. §. rendelkezése, szemben a S. E. 152. és 156. §§. rendelkezésével, a felebbezési eljárásban nem nyerhet alkalmazást. A felebbezési bíróság az igényelt tárgyakat a birói zár alól feloldotta, a kir. Guria pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította, többi között a következő indokolással: Alperes a S. E. 185. §-ának a), és c) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében eljárási és anyagi jogszabály megsértését panaszolja, ez iránt felhozott panaszai azonban alaptalanok. Nincs megállható alapja az alperes annak a panaszának, hogy a felebbezési bíróság T. Lajos felperesi tanú kihallgatása körül eljárási szabályt sértett volna meg; mert kétséget nem szenved ugyan, hogy a S. E. 229. §-ának második bekezdése szerint azok a rendelkezések, melyeket a végrehajtási eljárás folyamán felmerülő perekre nézve az 1881 : LX. t.-cz. különösen felállít, továbbra is érvényben maradnak és így a most idézett törvényczikknek a tanubizonyítás korlátozására és a tárgyalás elhalasztására vonatkozó 95., illetve 97. §,ai a jelen igényperben