Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

34 mindenik tulajdonos a neki jutott részt tulajdonának tekinti s később egyik tulajdonostárs sem követelheti, hogy a felosztás más alapon történjék. Jelen esetben a felebbezési bíróság megállapította, hogy 30 év óta, tehát csaknem elbirtokláshoz megkívántató idő lejártáig, a peres ingatlant a tulajdonostársak a természetben megosztva birtokolják, a mivel szemben felperes a telekkönyvi állapotra sikerrel nem hivatkozhatik, mert a megállapított tényállás szerint akkor, midőn ő az ingatlan egy részét megvásárolta, az ingatlan természetben már megosztva volt és mindenik tulajdonostárs a maga részét ily megosztott állapotban birta. Az, hogy a megosztáshoz a gyámhatóság hozzá nem járult és azt jóvá nem hagyta, és ennélfogva az felperes jogelődére sem brr kötelező erővel, az ügy elbírálásánál mi befolyással sem bír, mert felperes nem állította és megállapíttatni nem kérte, hogy az eladó nagykorúságának elértével a megosztást megtámadta volna, s mert különben is ezzel a kifogással csak maga a felperes jogelődje élhetett volna, de felperes ezt most már sikerrel fel nem hozhatja. (Kir. Curia I. G. 132 1905. 1905 szeptember 27.) 2271. Habár eredetileg az eladó vállalta el az eladott ingatlan tehermentesítését, erre bíróilag nem kötelezhető akkor, ha később maga a vevő szerezte meg a hitelező törlési nyilatkozatát, a telekkönyvi hatóság annak a kérelmére a tehermentes átíratást el is rendelte, azonban a törlés szabályellenesen történt. A felebbezési bíróság alperest ingatlan tehermentesítésére kötelezte, ellenben a kir. Guria felpereseket keresetükkel elutasította és költségben marasztalta a köveíkező indokolással: Alperes a S. E. 185. §-ának a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében anyagi jogszabály helytelen mellőzését panaszolja. Ez a panasz alapos. A felebbezési bíróságnak az elsőbiróság Ítéletéből átvett tényállása szerint alperes a kérdésben levő ingatlant félpereseknek, illetve jogelődeiknek eladván, kötelezett-