Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

zési bíróság ítéletének megváltoztatása és felperes keresete sérelmes részének elutasítása kéretik, kizárólag a felebbezési költségre nézve képezheti a felülvizsgálat tárgyát. V. 1068. 296. Annak a meghatározása, hogy az a fél, a ki a felebbezési eljárásban olyan új előadás alapján lett nyertes, melyet a bíróság meggyőződése szerint már az elsőbiróság előtt érvényesíthetett volna, marasztaltassék-e a felebbezési eljárás költségében, a felebbezési biróság belátásától függ; e kérdés tehát jogszabálysértés alá nem vonható lévén, e részben a felülvizsgálat ki van zárva. V. 1120. 399. A felebbezési biróság Ítéletének csupán indokai csakis valamely tények megállapítása vagy meg nem állapítása körüli jogszabály megsértése vagy mellőzése és nem az anyagi jogszabályok nem alkalmazása miatt támadtathatók meg felülvizsgálati vagy csatlakozási kérelemmel. VII. 1580. 453. A felebbezési biróság ítélete, a különben pernyertes alperes részéről, felülvizsgálati vagy csatlakozási kérelemmel az alapon támadható meg, hogy a felebbezési biróság az ítélt dolog (res judicata) iránt tett kifogását tekintetbe nem vette. VII. 1587. 474. A felebbezési biróság ítéletének a szerződés megszüntetését kimondó része jogerőre emelkedvén, az a kérdés, hogy a szerződésnek megszűnése melyik fél hibájára vezethető vissza, önálló felülvizsgálati panasz tárgyává tehető és önállóan eldönthető. VIJL-1653. 65. a) pont: Anyagi jogszabálysértés. Az alperes által beszámításként érvényesített ellenkövetelésnek külön perutra utasíthatása feltételét képező az a körülmény, hogy összefüggésben áll-e az ellenkövetelés a kereseti követeléssel, a felülvizsgálat körébe tartozó jogkérdés, ellenben az a másik feltétel, hogy az ellenkövetelésnek eldöntése szükségessé teszi-e a tárgyalásnak elhalasztását, a birói meggyőződés körébe esvén, nem tárgya a felülvizsgálatnak. V. 936. 23. A felebbezési biróság az alperes kifogása felett a felek között a perben felmerült jogvitát Ítéleti tényállásában kellően kifejtvén s azt is okadatolván, hogy az alperes kifogásának miért nem adott helyt, az a további kérdés, hogy a kifogás helyesen lett-e elvetve, nem az eljárási, hanem az anyagi jogszabály alkalmazásának keretébe tartozik. V. 942. 39.