Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)
59 Az 1868: LIV. t.-cz. 53. §-ának d) pontja a sommás birói hatáskör kikötésére általában nem, a helyi illetőség kérdésére pedig akkor nem vonatkozik, ha a gyámság alatt álló személy mint jogutód vonatott perbe, a szabadon választható bíróság pedig már a jogelőd ellenében kiköttetett. VII. 1517. 286. A S. E. 27. §-ának 3. pontjában említett pergátló eset nem forog fenn akkor, ha az egyidejűleg folyamatban levő perben csak a követelés alapja, az ügylet ugyanaz, tárgya azonban nem azonos, hanem az ügyletből eredően érvényesíthető követelésnek más részlete; a jelzálog tárgyának elárverezése pedig a perfüggőség esetével semmi vonatkozásban nincs. VII. 1517. 286. A S. E- 27. §. 4. pontjának megsértése az alapon, hogy az alperesnek érdeke ellentétes az általa képviselten perbe vont kiskorú gyermekének érdekével, nem forog fenn akkor, ha felperes egyetemleges marasztalást kért és a védelműl felhozott összes kifogások olyanok, a melyek úgy a gyám, mint a gyámolt kötelességének egyaránt megszüntetését czélozzák. VII. 1517. 286. Az a körülmény, hogy az érseki uradalommal kötött haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlő részéről másra történt átruházása a vallás- és közoktatásügyi minister utján jóváhagyást nem nyert, esetleg a szerződés átruházása hatályának terjedelmére s így az ügy érdemére bírhat befolyással, azonban a S. E. 27. §. 1. pontjában meghatározott pergátló kifogás elfogadható alapjául nem szolgálhat. VII. 1523. 300. A megyés püspöknek a hatósága alá tartozó plébános ellen abból származó követelése, hogy a plébános kirendelt helyettese s a segédlelkészek a püspök rendelkezése következtében nem étkeznek a plébánián, a plébános pedig az élelmezés pénzbeli egyenértékét nem szolgáltatja, hanem a szükséges élelmezés költségét a püspök az egyházmegyei pénztárból előlegezte, mint tisztán egyházi ügyből származó követelés, a polgári bíróság előtt nem érvénzesíthető. VII. 1550. 369. Az iparosok és munkások között felmerülő súrlódások, vitás kérdések és igények csak akkor tartoznak az ipartörvény 176. §. szerint első sorban az iparhatóság, illetőleg a 141. §-ban szabályozott békéltető bizottság elé. ha azok magában az ipartörvényben vagy az illető munkarendben vannak szabályozva vagy egyébként ezeknek valamely rendelkezésével kapcsolatba hozhatók; ellenben az iparos által elbocsátott munkásnak az az igénye, hogy az