Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

50 tatni és a végzés a feleknek kihirdetendő vagy kézbesítendő. VII. 1544. 353. A felebbezési bíróságnak az a végzése, mely szerint Ítéletét a felülvizsgálati kérvény beadása után akkép javítja ki, hogy a helyesbítés a tényállásra, sőt az Ítélet rendelkező részére is terjed ki, az ügy érdemére befolyással biró kiigazító, illetőleg pótitélet természetével bír, a mi ellen csak felülvizsgálatnak van helye. IX. 1817. 12. 124. §. Az ítélet kiegészítése. A fél a miatt, hogy a felebbezési bíróság az ellene megítélt perköltség összegéből az ellenfél terhére elhalasztott előző tárgyalás költségét le nem vonta, a felebbezési bíróság ítéletének kiegészítését kérheti. VII. 1465. 165. Oly esetben, midőn a felebbezési bíróság az alperesekként perbe vont ismeretlen örökösök részére kirendelt ügygondnok díjainak a felperes által leendő előlegezése iránt Ítéletében nem intézkedett, nem felülvizsgálati kérelemnek, hanem az Ítélet kiegészítése iránti kérelemnek lehet helye. VII. 1534. 325. 126. §. A felebbezés megengedhetősége. Az elsőbiróság ítélete ellen felebbezéssel élhet az is, a ki a perbe ügyfélként be nem folyt, ha a bíróság őt marasztalta. VIII. 1657. 78. Ingatlan birtoka iránt indított perben az értékre való tekintet nélkül az elsőbiróság ítélete ellen nem felülvizsgálatnak, hanem felebbezésnek van helye és a 400 korona értéket meghaladó ingatlan birtoka iránti perekben két egybehangzó Ítélet ellen is a további felebbvitel kizárva nincs. IX. 1826. 24. 128. §. Első érdemleges tárgyalás elmulasztása. Alperes azzal, hogy az első érdemleges tárgyalásról elmaradása miatt beadott igazolási kérelemmel, a vétlen elmaradást ki nem mutatván, jogérvényes végzéssel elutasíttatott, nincs gátolva abban, hogy az ítélet elleni felebbezésben kimutathassa, hogy mulasztás esete egyáltalán fenn nem forgott. VII. 1494. 230.