Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

134 Annak eldöntése, hogy valamely vagyonátruházás az átruházó hitelezőinek kijátszására irányult és ehbeli minőségénél fogva a hitelezőkkel szemben hatálytalan, jogkérdés, a mely megfelelő ténykörülményekből jogilag következtethető. VII. 1422. 41. A végrehajtási törvény 169. §-a csak azt tiltja, hogy a végrehajtást szenvedő az ellene kitűzött árverésen tényleg nem árverezhet ; ez a tilalom tehát egymagában nem teszi érvénytelenné azt a megállapodást, a mely szerint a végréhajtást szenvedő az árverésen való vételt más javára saját pénzével elősegíti. VII. 1434. 81. Az igénylő és a végrehajtást szenvedő között létrejött abból a megállapodásból, hogy oly czélból, hogy a végrahajtást szenvedő további végrehajtásokkal sikeresen ne zaklattassék, a végrehajtást szenvedő ingóira árverést eszközöltetnek, az ingókat az árverésen az igénylő veszi meg, bérleti szerződés kiállítása mellett végrehajtást szenvedőnél hagyja, további foglalás esetére igényper utján a foglalás alól felmenti és annak idejében végrehajtást szenvedőnek visszaadja, jogszerűen következtethető arra, hogy igénylőnek ez a vétele, úgyszintén a bérleti szerződés szinlelt. VII. 1434. 81. Abból a megállapított tényből, hogy igénylőnek és végrehajtást szenvedőnek ez utóbbi tulajdonát képező ingatlan vételére vonatkozó szerződés kiállításakor nem az volt az akaratuk, kogy közöttük az ingatlanra nézve vételi vagy általában valamely szerződés csakugyan létesüljön, hanem csupán az, hogy az illető ingatlan és ennek terménye a végrehajtást szenvedő hitelezői elől elvonassék, jogszerűen következtethető, hogy az okiratba foglalt adásvételi szerződés szinlelt. VII. 1434. 81. Az az ügylet, a melynek létesítésénél a felek egyező akarata egyenesen az egyik fél hitelezői elől a kielégítési alap elvonására irányul, ezekkel a hitelezőkkel szemben hatálytalan, és e tekintethen mi befolyással sem bir az, hogy az illető hitelezőknek az ügylet létesítésekor a végrehajtáshoz még joga nem volt. VII. 1434. 81. Midőn az 1886: XXII. t.-cz. 117. §-a értelmében a község vagyonkezelése zár alá helyeztetik, a zárlat elrendelése és annak hatálya birói uton meg nem támadható ugyan, azonban ha a foganatosítás akkép eszközöltetik, hogy a zárlatba a község vagyonán kívül harmadik személy vagyona is bevonatik, az illető fél attól, hogy az anyagi magánjogát polgári peres eljárás utján érvényre juttassa, el nem zárható. VII. 1477. 191.