Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

12a A birói árverésen eladott ingatlanon levő épület a telekkönyvben mint lakóház levén kitüntetve, a fődolognak a lakóház tekintendő, az annak melléképületébe beépitett gázmotor pedig az ingatlan tartozékának csak akkor volna tekinthető, ha attól állagának jelentékeny sérelme nélkül el nem választathatnék. IX. 1910. 218. Az 1881 : LX. t.-cz. 58. §-nak amaz anyagi jogszabályával szemben, melynél fogva az állami tisztviselő nyugdíja az annak feleségét illető tartás miatt intézett végrehajtásnál egész összegében korlátlanul lefoglalható, oly esetben, midőn a férj súlyos beteg, keresetképtelen és kórházban ápolandó, a feleség a férj egyedüli vagyonát képező nyugdiját csak addig a méretig veheti jogosan igénybe, míg ezzel a férj eltartása és ápolása meg nem hiusíttatik. IX. 1951. 306. A haszonbérbeadó törvényes zálogjoga nem terjed ki a haszonbérlőtől különböző harmadik személy szabad rendelkezése alá eső és a haszonbérelt ingatlanon csak legeltetés végett tartott lábas jószágra. IX. 1953. 310. Az 1881 :LX. t.-cz. 220. §-a feltételezi, hogy az Ítéletben tüzetesen meg legyen határozva az az ingatlan rész, mely a nyertes fél részére átadandó, és csak így meghatározott ingatlanra telekkönyvi bejegyzés szempontjából készítendő el a telekkönyvi hatóság által az eldarabolási tervvázlat, de ez az eljárás nem alkalmazható arra az esetre is, ha az itélő bíróság a nélkül, hogy a rendelkező részben kimondaná, hogy milyen elosztás legyen, elrendeli, hogy az elosztás a végrehajtás alkalmával eszközöltessék. IX. 1965. 343. Egymagában az a körülmény, hogy az ingatlan árverési vevője az árverésnél tudomással birt arról, hogy az elárverezett ingatlant nem a végrehajtást szenvedett, hanem egy harmadik birja az, árverési vevő rosszhiszeműségét meg nem állapítja. X. 2076. 72. Az 1881: LX. t.-cz. 168. §-ában szabályozott keresetet harmadik személy, a ki a végrehajtás által dologi jogaiban sértve van, az árverés befejezése és jogerőre emelkedése után az árverési vevő ellen már nem indíthat; következéskép ezt a körülményt védelmére sem hozhatja fel akkor, a midőn az árverési vevő az árveréssel szerzett joga alapján az árverés tárgyát képezett ingatlanra jogait birói uton érvényesíti. X. 2076. 72. Igaz ugyan, hogy a végrehajtási törvény 54—59. §§. szerint