Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

116 Az újított perben a felülvizsgálati bíráskodást az a kir. Ítélő­tábla gyakorolja, mely az alapperben eljárt vagy eljárni hivatva volt, és pedig akkor is, ha az 1000 K értéket meg nem haladó alapperbeli követelés, az újított kereset szerint, a kamatok és egyéb járulékok hozzászámításával az 1000 K értéket meghaladja. VIII. 1661. 87. Perújításnak az 1881 : LIX. t.-cz. 69. §. 2. pontja értelmében nincs helye annak a szerződésnek mikép értelmezése alapján, mely szerződés az alapperbeli kereset alapját képezte, ugyanott csatolva is volt és az alapperbeli Ítélet alapjául szolgált. VIII. 1786. 385. Az alapperben kivett perdöntő főesküvel szemben a vesztes fél az újított per folyamán az 1868: LIV. t.-cz. 321., illetőleg az 1881: LIX. t.-cz. 73. §-ának esetét tartozik kimutatni; a midőn tehát a hamis eskü büntethetősége elévült, az újított per bírósága köteles eldönteni a polgári perre befolyással bíró azokat a kérdé­seket, melyek különben büntető uton voltak volna megállapítan­dók. VIII. 1794. 399. Hivatalból veendő figyelembe az, hogy az alapperben részt nem vett személy perújítással nem élhet. VIII. 1810. 430. Az újított perben, amikor a pert újító félnek az ellenfele a perújítás megengedését ellenzi, első sorban a perújítás megenged­hetőségének kérdésében kell határozni s a per érdemének együttes eldöntésébe csak akkor lehet bocsátkozni, ha a perújítás megen­gedhetőnek találtatott; következésképen szabálytalan a felebbezési bíróságnak az az eljárása, mely szerint a perújítás megengedhető­sége kérdését azzal az érdemi indokkal dönti el, hogy a perujítási kereset az ügy érdemében sikerre nem vezethet. VIII. 1810. 430. A felebbezési bíróság ítélete abban az irányban, hogy a per­ujítási kérelem megtagadásával valamely jogszabály megsértetett volna, felülvizsgálati kérelemmel meg sem támadtatván, a félnek az ügy érdemére vonatkozóan felhozott egyéb felülvizsgálati pa­naszai tekintetbe nem jöhetnek. IX. 1831. 35. A sommás eljárásban csupán az egyezségi esküvel eldöntött pernek megújítása feltételezi az eskü hamisságának a büntető uton való előzetes megállapítását, az alapperben az ellenfél eskü alatti kihallgatása alapján megállapítottnak elfogadott döntő ténykörül­mény ellenkezőjére vonatkozó új bizonyíték alapján azonban a per­újítás kérelmezhető az ellenfél esküje hamisságának büntető úton való előzetes megállapítása nélkül is. IX. 1906. 208.

Next

/
Oldalképek
Tartalom