Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

40 következtében az elsőbiróság tárgyalást tartván, ennek befejezésével 1903. évi július hó 18-án 8079. szám alatt Ítéletet hozott, mely szerint felperest keresetével elutasította, a per tárgyát képező ingatlanokra ifj. D. E. tulajdonjogát megítélte, egyidejűleg azonban arra kötelezte, hogy felperes javára az ingatlanok egyenértéke fejében 1600 koronát fizessen. Felperes, a kir. kincstár és ifj. D. E. felebbezése következtében szóbeli tárgyaláson az ügy a kir. táblán előadatván, 1903. évi deczember hó 18-án D. Zs. 1. sz. alatt hozott Ítéletével a per tárgyát képező ingatlanokat terhelő szolgálmányokat megválthatóknak jelentvén ki, az ingatlanokra a tulajdonjogot ifj. D. E. javára megítélte, az ingatlanokról a terheket törültetni rendelte, D. E. alperest pedig arra kötelezte, hogy a megválthatónak kimondott szolgálmányok ellenértéke fejében felperes javára 400 koronát fizessen. Felperes és a kincstár az ítélet ellen felülvizsgálattal élt. A kir. Guria felperes felülvizsgálati kérelme következtében a kir. itélő tábla ítéletét feloldotta, és az 1902. évi június hóban 1512. sz. alatt hozott végzést az azt követő eljárással együtt hatályon kívül helyezte a következő indokokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében első sorban azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a felperes által rendes peruton folyamatba tett pert az 1896. évi XXV. t.-cz. által szabályozott külön eljárásra utalta. Ez a panasz alapos. Felperes ugyanis az eljárás folyamán mindvégig egész terjedelmében fentartott keresetét az A. és B. alatti okiratokra alapítva, az abban felsorolt ingatlanokra a tulajdonjog megítélését és azt kérte, hogy az ingatlanok korlátlan birtokába helyeztessék és a birlaló az elvont hasznok megtérítésére köteleztessék. Az első bíróság ezt a rendes peruton indított pert, a rendes eljárás szabályai szerint folytatta le és döntötte el, a felebbezési bíróság azonban a felek között az 1896. évi XXV. t.-cz. 1. §-ában említett jogviszonyt látván fenforogni, az 1903. évi május hó 6 ik napján 1512. sz. a. hozott végzésével, ugyanazon t.-cz. 42. §-ára hivatkozással, az ügyet az abban szabályozott eljárásra utalta. Ámde az 1896. évi XXV. t.-cz. 2. és 20. §§-ai szerint az ugyanazon törvényczikk által szabályozott eljárásra egyedül a törvény 1. §-ban felsorolt ingatlanokat terhelő szolgálmányok megválthatósága, a váltságtőkének és járulékainak megállapítása, és a fizetési módozatok meghatározása tartozik; következően ezután csakis az egyrészről a földtulajdonos, másrészről a föld haszonvevője, esetleg a