Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

38 ügyre vonatkozó tényállást, mely a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálatnál irányadó, nem tartalmaz : a felebbezési biróság ítéletét a S. E. 204. §-a alapján fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot a végzés rendelkező része értelmében a további szabályszerű eljárásra és új Ítélet hozatalára utasítani. (Kir. Curia I. G. 183/1904. 1904 szeptember 20.) 2056. Rendes keresettel ingatlan tulajdonjoga, birtoka és elvont haszon iránt indított per az 1896 : XXV. t.-cz. által a zsellérbirtokok megváltását szabályozó külön eljárásra hivatalból nem terelhető, és pedig akkor sem, ha a per tárgyává tett ingatlan majorsági zsellérbirtok jogi természetével birna is. Ügy állás : A h—i gör. kath. egyház 1895. évi július hó 25. napján 15,127. sz. a. beadott rendes keresetében a h—i 1049. sz. tjkvben F. A. nevén álló szabad birtoknak feltüntetett, valamint a h—i 191. sz. tjkvben F. L. örökhagyó nevére jegyzett taksás birtoknak feltüntetett ingatlan részekre a tulajdonjogot megítéltetni, és az ingatlanok birlalóit a birtoknak kibocsátására, és 1871. évtől kezdődően évi 100 frt elvont haszon, esetleg 70 frt évi taksa megfizetésére kérte kötelezni. A keresetet felperes alapította a T. A. és neje R. M. által 1821. évi január hó l-jén kiállított A) alatti szerződésre, mely szerint ezek a 1—i nevű irtványokat a h—i gör. kath. egyháznak engedték át, azzal a kikötéssel, hogy míg ők élnek, az ingatlanok haszonvétele fejében három rajnai forintot fognak bér czímén fizetni, elhalálozásuk után pedig az egyházgondnok azokat bárkinek bérbe adhatja, mindazonáltal mégis oly megszorítással, hogyha gyermekeik annyit adnának, mint bárki más, akkor őket elsőség illeti; alapította továbbá a D. M. és neje F. A. által 1833. évi márczius hó 24. napján kiállított B) alatti okiratra, melynek tartalma szerint az azt kiállítók, a kérdéses birtokrészletek után 10 rhenus-, vagyis 4 ezüst forint évi taksa fizetésére kötelezték magukat, kikötvén, hogy haláluk után, a mennyiben T. A. örökösei a részükre az A) alattiban fen tartott joggal élni nem akarnának, vagy azzal élni nem volnának képesek, az ingatlanok bérletére nézve idegenekkel szemben az elsőség D. M. gyermekeit illesse meg. Perbe idéztettek az A) és B) alatti okiratok kiállítói, és a telekkönyvileg tulajdonosokként feltüntetetteknek jogutódai és a tényleges birtokosok, illetve jogutódaik.