Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)
34 tagadni, nem kell szükségkép annyira súlyosaknak és testi sértéseket okozóknak lenniök, hogy azok orvosi észlelés tárgyává is tehetők legyenek. A felebbezési bíróság felperest ideiglenes nőtartás iránti keresetével elutasította, ellenben a kir. Curia a felebbezési bíróság Ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokokból: Felperes a felebbezési biróság Ítéletét a S. E. 185. §. a) és c) pontjai alapján támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, és habár kérelmét olyképen szerkesztette, hogy a felebbezési biróság sérelmes ítéletének megváltoztatásával ez az ítélet feloldassék, és a kir. törvényszék a bizonyitás felvételére utasíttassák, de minthogy felperes ki nem jelentette azt, hogy a megtámadott Ítéletnek minő megváltoztatását kéri, ez a kérelem csupán az ítélet feloldására irányzottnak volt tekintendő és így csak az volt felülvizsgálat tárgyává teendő, hogy az ítéletnek feloldására ok fennforog-e vagy sem ? Ilyen ok pedig fennforgónak mutatkozik. Felperes ugyanis egyebek közt azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság eljárási jogszabályt sértett, a mikor őt perdöntő tényekre ajánlott bizonyítástól elzárta. Ez a panasz alapos. A felebbezési biróság tárgyalási jegyzőkönyvének tartalma, és ítéletének tényállása szerint felperes tanúkat kért kihallgatni, és a felek eskü alatti kihallgatását is kérte az alperes részéről ellene elkövetetett bántalmazások és lakásból kidobás bizonyítására, a felebbezési biróság azonban a felek eskü alatti kihallgatásának mellőzését egyáltalában nem indokolta, a megnevezett tanúk kihallgatását pedig azzal az indokkal mellőzte, hogy felperes a súlyosabb testi bántalmazások és sérülésekről orvosi látleletet fel nem mutatott, a miből azt következtette, hogy a felhívott tanuk legjobb esetben kisebb jelentőségű bántalmazásokat bizonyíthatnának, melyek a per körülményeinek figyelembe vételével nem nyújtanának jogos alapot arra, hogy felperes a férjét elhagyja és hozzá felhívás ellenére se térjen vissza. A felebbezési biróság tehát egyrészt nem tett eleget indokolási kötelességének a felperes részéről ajánlott eskü alatti kihallgatás mellőzésére nézve, és ezzel megsértette a S. E. 64. §-a rendelkezését, másrészről pedig a bántalmazások és a lakásból kidobás