Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

23 csak a házasság megszűnése után érvényesítheti, az igényelt tárgyak tehát a férjnek mint főszerzőnek tartozásáért lefoglalhatok, habár az ingatlan tulajdonjoga a telekkönyvben felperes javára van bekebelezve, de különben is a szőllőtermés a főszerzőnek tekintendő férj munkálkodásából eredő jövedelem. A felebbezési bíróságnak ez az indokolása a jelen esetben jogilag téves ; mert a házasságra lépés magában véve a házastársak között vagyonközösséget meg nem állapít és így nem zárja ki azt, hogy bármelyik házastárs saját külön vagyonnal bírjon; de a nőre nézve is saját külön vagyonnak tekintendő jogilag az, a mire nézve kimutatja, hogy nemcsak ő maga, hanem saját külön vagyonából szerezte és a nö által ekként önállóan szerzett dolgok, még ha annak idejében a férjnek közszerzeményi igénye lehet is, míg ennek az igénynek a házasság megszűntével való érvényesíthetése be nem következett, a férj adósságainak kielégítésére nem fordíthatók , egymagában véve pedig az, hogy a nő különvagyonát tevő ingatlant a férj birtokolja és kezeli, a férjnek a terméshez mint az ingatlan rendszerinti tartozékához igényét meg nem állapítja, (Hasonló értelemben határozott a kir. Guria G. 478/1899. G. 151/1900. és G. 526/1901. számok alatt).* Minthogy azonban a felebbezési bíróság nem bocsátkozott sem önállóan, sem az elsőbirósági Ítéletben foglalt tényállás elfogadásával a tényállás megállapításába az iránt, hogy az illető ingatlant és bútorokat felperes nemcsak ő maga, hanem saját külön vagyonából szerezte és igy a tényállás e hiányossága miatt az ügy a felülvizsgálati eljárásnál érdemileg el nem dönthető: ezeknél fogva a S. E. 204. §. alapján a felebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani és a felebbezési biróságot megfelelő eljárásra utasítani. (Kir. Curia I. G. 147/1904. 1904 szeptember 14.) 2047. A kiskorú törvényes képviselőjének az a cselekménye, hogy ő a kiskorúra illetékes gyámhatóság által jóváhagyott adásvételi szerződés értelmében a vételárról a kiskorú nevében kötelezvényt állított ki, gyámhatóságilag jóváhagyottnak tekintendő; a kötelezvénynek * Lásd: az V. kötet 214. és 481., a VII. kötet 304. lapján.