Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

18 2044. A takarékpénztári betéti könyv nem bemutatóra szóló értékpapír, annak tulajdonosául tehát harmadik személyekkel szemben az tekintendő, kinek nevére az a takarékpénztár által kiállíttatott, és pedig tekintet nélkül arra, hogy a befizetéseket a betéti könyvben betevőként megnevezett egyén maga vagy más teljesítette-e; következésképen harmadik személy az illető betéti könyv tulajdonosául csak abban az esetben ismerhető el, ha bizonyítva van vagy az, hogy a betett összeget a betéti könyvben betevőként megnevezett személy nevére a sajátjából, tulajdonjogának íentartásávai, helyezte el a takarékpénztárba, vagy az, hogy a betéti könyv tulajdonjogát avagy azzal sajátja gyanánt rendelkezhetési jogot valamely alkalmas módon megszerezte, ellenben a betéti könyv puszta birtoklása a birlaló javára harmadik személy irányában mi jogot sem állapít meg. Ügyállás: G. I. keresetet indított Z. S. és ennek leánya, külön gyám által képviselt kiskorú Z. M. ellen az alapon, hogy I. rendű alperes, a ki vendéglői üzletében kiméröje volt, italneműek árában 936 K 38 fillérrel adósa maradt s az átadáskor 404 K 35 f értékű leltári berendezési tárgy hiányzott, mely együttesen 134-0 K 73 f-t tevő követelésére I. rendű alperes 900 K-ról kiállított váltót adott, a mely váltó érvényesíttetett is; a II. rendű alperes pedig atyja tartozásáért nemcsak kezességet vállalt, hanem biztosítékul egy a nevére kiállított, 1000 K betétről szóló takarékpénztári betéti könyvet adott át. Kérte tehát alpereseket a váltóval nem fedezett 44-0 K 73 f követelésének megfizetésére és annak tűrésére kötelezni, hogy magát a betéti könyv értékéből kielégíthesse. további ügyállás a következő határozatból tűnik ki.) A kir. Curia a felebbezési bíróság Ítéletének neheztelt részében megváltoztatásával felperest kereseti kérelmének azzal a részével, hogy alperesek annak tűrésére köteleztessenek, hogy az I. rendű alperessel szemben fennálló követelésére nézve a betéti könyv értékéből magát kielégíthesse, elutasította és költségben marasztalta a következő indokolással: Alperesek felülvizsgálati kérelmükben a felebbezési biróság Ítéletének azt a részét támadják meg, a mely szerint az I. rendű alperesnek felperes javára a felebbezési eljárási költségben marasztalása mellett felperes felhatalmaztatott arra, hogy felperes az