Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

15 a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatására vagy feloldására okul nem szolgálhat. Az özvegyi jog ugyanis abból áll, hogy az özvegy nőt elhalt férje vagyonából lakás, tartás és ellátás, esetleg kiházasítás illeti meg, de a dolog természeténél fogva az örökhagyó férj hitelezői ebbeli igényük tékintetében az özvegyet özvegyi joga kielégítésénél megelőzik; az özvegyi jog kielégítésének alapja tehát az örökhagyó férj tiszta hagyatéka, vagyis az a vagyonérték, a mi az örökhagyó férj létező összes vagyonából az ő hitelezőinek kielégítése után marad; ebből pedig jogilag következik, hogy ha az özvegy nő özvegyi jogára nézve az örökhagyó férj után maradt vagyon vagy ennek egy része tulajdonul átadásával elégíttetik ki, és ez által az örökhagyó férj hitelezői kielégítésére alap egészben vagy részben nem marad, az özvegy nő ebbeli szerzésénél az illető hitelezőkkel szemben harmadik személynek jogilag nem tekinthető, hanem tűrni köteles azt, hogy az ekként tulajdonába jutott vagyon egészben vagy részben az illető hitelezők kielégítésére fordíttassék ; azonban a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint G. M. után a k.-i 213. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokon kívül maradt és az illető leszármazókra szállott egyéb és a felperes kereseti követelését meghaladó értékű vagyon is. Ezeknél fogva nem ütközik anyagi jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint felperest a IX. rendű alperessel szemben keresetével elutasította; épen ezért felperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani és a S. E. 204. §. alapján a felülvizsgálati eljárás költségében marasztalni. (Kir. Curia I. G. 95/1904. 1904 augusztus 31.) 2042. Való ugyan, hogy az 1883 : XXV. t.-cz. 19. §-a értelmében az elévülési idő azon esztendő végével kezdődik, melyben a kamatok jogilag követelhetők lettek, azonban, ha a kereseti követelés nem a kereset beadását megelőző három év előtti évben, hanem jóval előbb lejárt, úgy a kamat jogilag csak a kereset megindítását megelőző három évnél nem régibb időről Ítélhető meg. A felebbezési bíróság alperest a kereseti 4000 K tőke és ennek a kereset megindítását megelőző három évnél nem régibb kamata fizetésére