Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

13 Ugyállás : Az I. magyar iparbank a k—1 takarékpénztárnak 60,000 K hitelt nyújtott, a melyért a takarékpénztár igazgatósági tagjai, és ezek közt G. M. is, készfizetői kezességet vállaltak. Az I. magyar iparbank engedményese keresetet indít az igazgatósági tagok és az időközben elhalt G. M. özvegye ellen 7350 K megfizetése, illetőleg a nevezett özvegy ellen örökség erejéig leendő megfizetése iránt. A per folyamán felperes keresetét csak az özvegy ellen (IX. rendű alperes) tartotta fenn. A felebbezési bíróság felperest a IX. rendű alperessel szemben keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Felperes a felebbezési bíróság Ítéletét, a mely szerint a IX. rendű alperessel szemben keresetével elutasíttatott, anyagi jogszabály megsértése okából támadja meg; azonban eziránt felperes részéről felhozott panasz nem bir megállható alappal. Az első tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint ugyanis felperes a IX. rendű alperessel szemben keresetét szóbelileg az Írásbeli keresetével egyezően adta elő, és e szerint úgyszintén az alsóbirósági ítéletek és a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint felperes azt a keresetét arra alapította, hogy az engedményezője a k.-i takarékpénztárnak 60,000 K hitelt nyújtott és ezért G. M. is készfizető kezességet vállalt, de G. M. elhalt és ennek a IX rendű alperes az általános örököse, ezekre alapítottan pedig felperes azt a keresetét arra irányította, hogy a IX. rendű alperes mint G. M. örököse az ez után örökségképen reászállott és a k.-i 213. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanok erejéig a hátralékos 7350 koronában és járulékaiban elmarasztaltassák. Jelzálogos adós az, ki valamely már zálogjogi bejegyzéssel terhelt ingatlannak válik uj tulajdonosává; azonban a felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valóknak elfogadott tkvi hatósági iratok szerint felperesi követelés erejéig a zálogjog bejegyzése, és pedig csakis előjegyzése, a k.-i 213. számú telekjegyzőkönyben foglalt ingatlanokra már akkor kéretett, a mikor tulajdonosul már a IX. rendű alperes volt bekebelezve : az a zálogjog tehát közvetlenül a IX. rendű alperes ellen eszközöltetett ki és csakis előjegyeztelett: következésképen a IX. rendű alperes arra nézve jelzálogos adósnak jogilag nem tekinthető. Az örökösödésnek kizárólagosan háromféle alapja van, nevezetesen az örökösödési szerződés, ennek nem létében a végrendelet, és ennek nem létében a törvényes örökösödés rendje, a mely ulóbbi szerint a szülő után kizárólag a leszármazót illeti meg az