Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

6 mindenkor 750 koronás részletekben akként fizeti, hogy egy negyed évi bér mindig előre kiegyenlitve legyen, a mennyiben pedig ezt a kötelezettségét legkésőbb minden hó 14-én nem teljesítené, biztosította bérbeadónak azt a jogosaltságot, hogy a bérleti szerződést azonnal megszüntethesse s bérlőt a bérletből bíróilag elmozdíthassa. Megállapítván pedig a felebbezési bíróság tényállásként, hogy W. A. és az e tekintetben készfizető kezességet vállalt neje, F. A. II. rendű alperes a szerződésben kikötött időre a bérrészleteket sem 1903. szeptember hó elseje előtt, sem azután nem fizették meg, s ez a tényállás, mint meg nem támadott, irányadó lévén a S. E. 197. §-a alapján a felülvizsgálati eljárásban is, e tényállás alapján, ha eltekinteni is lehetne attól, hogy a haszonbér fizetésének elmulasztása akkor is maga után vonhatja a haszonbérleti szerződés megszüntetését, ha ez a szerződésben kifejezetten kikötve nincs, a teljesítés elmulasztásának magában a szerződésben meghatározott következményei alkalmazandók a szerződő felek között fennálló jogviszonynak, illetve a megkötött haszonbérleti szerződésnek megszüntetésére, és pedig akként, hogy e szerződésnek minden rendelkezése ugyanazon időpontban s rögtöni hatálylyal megszűnjék. Téves ugyanis a felebbezési bíróságnak az az álláspontja, mintha az egyes felmerült esetekben, a fenforgó jogviszonyok méltatásával keletkezett birói határozatokban érvényre jutott az a kijelentés, a mely szerint a gazdasági mívelésre szánt ingatlanokra vonatkozóan a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével mondatott ki megszüntethetőnek, minden előforduló esetben alkalmazandó, általános birói gyakorlaton alapuló, elfogadott jogszabályt képezne; téves pedig azért, mivel a szerződő felek közötti jogviszonyra alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja s az a körülmény, hogy forog-e fenn a bérlő részéről olyan mulasztás, mely bérbeadót a haszonbérleti szerződésnek a gazdasági év lejárata előtt leendő megszüntetésére jogosítja, minden előforduló esetben önállóan bírálandó meg. Az a körülmény pedig hogy W. Antal bérlő és a készfizető kezességet vállalt neje, alperesek, a bérrészleteket sem az 1903. évi szeptember hó elseje előtt, sem azután nem fizették meg a szerződésben kikötött időre és az évi bérösszeget meghaladó hátralékban vannak, olyan súlyos mulasztásnak tekintendő, a mely a bérbe-