Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

2 Ügyállás : W. A. haszonbérbe vette W. K.-tól az ennek tulajdonát képező ingatlanokat, a melyek részint malmokból, részint mezőgazdasági mívelés alá eső ingatlanokból állanak, az 1899. évi október 12-én kelt szerződéssel tizenkét egymásra következő évre, évi 9000 K bérért. W. A.-nak neje a szerződésbeli kötelezettségek iránt készfizető kezességet vállalt. A haszonbérlő 1903. évben a bérfizetéssel késedelembe esvén, az időközben elhalt haszonbérbeadó örökösei pert indítanak W. A. és neje ellen 13,388 K 50 f haszonbér megfizetése és a haszonbérlet megszüntetése iránt. A per folyama alatt W. A. vagyonára csőd nyittatván, a csődtömeggondnok lép a perbe. A felebbezési biróság alpereseket a haszonbér megfizetésére kötelezte és a haszonbéri szerződést, és pedig a malmokra nézve az 1904. évi június 4-ével kezdődő, a mezőgazdasági mívelés alá eső ingatlanokra és ezek tartozékaira nézve pedig az 1904. évi szeptember 1. napjával kezdődő hatálylyal mondotta ki megszűntnek; ellenben a kir. Guria ezekre az ingatlanokra nézve is rögtöni hatálylyal szüntette meg a szerződést, egyéb tekintetben pedig úgy felpereseket, mint a csődtömeggondnokot felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: A felebbezési biróság Ítéletének azt a részét, a melylyel felperesek javára a haszonbérösszege és annak kamatai megitéltettek, az alperes csődtömeggondnok azon az alapon támadta meg, hogy ama tény megállapítása mellett, a mely szerint az 1903. évi szeptember hó l-jén peresfelek abban állapodtak meg, hogy az írásbeli szerződéstől eltérően W. Antal bérlő továbbra havonként nem 750 koronát köteles fizetni, hanem április és november hóban 2000—2000 koronát, a többi hónapokban pedig mindig 600 koronát, bérlőnek az a mulasztása, hogy már október hóban fizetést nem teljesített, felpereseket csak arra jogosítja fél, hogy a megállapodás értelmében követelhessék a fizetést, de vissza nem térhetnek a hatályon kívül helyezett fizetési módozatra, a felebbezési biróság pedig helytelenül állapított meg olyan fizetési módozatokat, melyekről a felek között szó nem volt s helytelennek állítja ebből folyóan mind a fizetendő bérösszeg mennyiségének, mind a kamatoknak számítását, miután a kamatok csak a havi részletek esedékessége napjától és nem egy negyed évvel előbbre számíthatók. Alperes csődtömeggondnoknak ez a panasza alaptalan. A felebbezési biróság ítélete ugyanis nem tartalmaz olyan ténybeli megállapítást, hogy a peres felek akár 1903. évi szeptember l-jén, akár más időpontban megállapodtak volna abban, hogy az Írásbeli szerződésnek a fizetés teljesítésére vonatkozó rendelke-